A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. július

9 egyházlátogatás során gyűjtjük össze. Ezt a munkát egyházmegyénk mind a 45 gyülekezetében ez esztendőben is Isten kedvező kegyelméből és Pap József egyhm. aljegyző ur szives közreműködésével — amit e helyen is hálásan köszönök — személyesen végezhettem. A híveinkkel való közvetlen érintkezés utján megismerhetjük az általános problémákat, a lokális jelentőségű hiányok, bajok, panaszok megszüntetésére sokkal megfelelőbb az egyházlátogatás alkalma, a kérdések szóbeli megvilágítása, mint a papiros akták halmozása. Nemcsak egyházmegyénk, de az egész magyar közélet érdeklődésének homlokterében ma az u. n. faluprobléma áll. A napi sajtó hasábjain, a nyilvánosság minden fórumán sok szó esik erről, hivatottak és nem hivatottak szólnak hozzá. A meglevő bajok orvoslására általánosságban több iskolát, orvost, kiadós földreformot sürgetnek, itt-ott forradalmi hangok követelik az azonnali, radikális törvényhozási intézkedéseket a falu megmentésére. Dilettáns falukutatók fölényeskedő hangon leegyszerűsítik a kérdést, a falun élő intelligenciát, első sorban a lelkészeket és tanítókat állítván oda minden baj okául, sőt hallottunk olyan bölcsességet is, hogy a falukérdés egyetlen megoldása a falu megszüntetése. Ezen aktuális kérdéssel több összejövetel keretében foglalkozott lelkészeink és tanítóink baráti köre is. A megbeszélések eredményét röviden abban foglalhatom össze, hogy a falu mai helyzetéért való felelősségből alázatosan vállaljuk a reánk eső részt, készségesen elismerjük, hogy emelmi kell a falu kulturális nivóját, gondoskodni kell a szociális és egészségügyi követelmények megvalósításáról, törvényhozási segítséggel is irtani kell az egyke rákfenéjét, de önmagában véve mindez csak tüneti kezelése lenne a bajnak, melynek gyökerei sokkal mélyebben feküsznek, valahol ott, ahonnét lebirhatatlan lendülettel törnek fel az egész nyugati kulturvilág betegségének sorvasztó erői. Több evangéliumra van szüksége falunak és városnak egyaránt, megvénhedett világunk uj tavaszba csak a Szent Lélek fuvallatára borulhat. A legértékesebb falumentő munka tehát a mély hittel és a Jézus Krisztus ügyéért érzett szent felelősségérzettel szolgáló lelkipásztori és tanitói bizonyságtétel. Egyes gyülekezeteink helyzetének felvázolását megelőzően néhány általános kérdést kell megvilágítanom. Érvényben levő egyházi törvényeink (I. t. c. 98. §) rendelkezése szerint a „zsinat tízévenként tartalik". Igaz ugyan, hogy még a lévai, illetve pozsonyi