A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. július

5 válogatás nélkül. Mint püspök és kormányzó bölcsességgel, higgadtsággal s minden irányban érzett felelősséggel vezette egyházkerületünk és egyetemes egyházunk ügyeit. Konciliáns egyénisége vonakodott a kormányzásban igénybe venni a rendelkezésére álló hatalmi eszközöket, inkább alázatosan viselte mások hibáinak és mulasztásainak ódiumát. Mint ember, a megértő szeretet, a sziv embere volt. Gyöngéd, finom lelkével, mélyen érző szivével mindig segíteni, mindenkinek örömet szerezni kivánt. Amikor végig szántott rajtunk a történelem vihara s porba sújtott családokat, tönkre tett exisztenciákat, akkor ajándékozta őt nekünk az isteni gondviselés könnyek letörlésére, sebek gyógyítására. Nem volt olyan elveszett ügy, amelyet fel nem karolt volna, a szeretet leleményességével kereste a segités lehetőségeit, szerény lelkészi és tanítói otthonokban sokáig hálával fogják emlegetni, hogy mennyi szelídséggel és alázatossággal — ép azért ellenállhatatlan erővel — tudott kérni, de sohasem magának, hanem azért, hogy egy családnak a nyugalmat, a mindennapi kenyeret kieszközölje a hatalom urainál. Egyházmegyénket mindig nagyrabecsülte és szerette, ma esztendeje is itt volt közöttünk s még visszhangzik lelkünkben felejthetetlenül kedves főpásztori buzdítása. Most, hogy az Ur hosszú, gyötrelmes szenvedések után magához vette, hálával és kegyeletes tisztelettel örökítsük meg emlékezetét jegyzőkönyvünk lapjain. Az elmúlt év folyamán egyházmegyénket is súlyos veszteségek érték. Meghalt ipolypásztói gyülekezetünk lelkipásztora, Kovács-Sebestény Kálmán a pátriárkák korában, életének 82., lelkészi szolgálatának 53. évében. B. e. édesatyjával, a drégelypalánki egyházmegye egykori esperesével 107 évig szolgáltak ebben a gyülekezetben, tehát százados kötelékek fűzték e gyülekezethez, amelyet iparkodott mindenkor becsülettel és hűséggel vezetni. Családjából a magyar közélet és tudomány fényes csillagai keltek útra, б azonban mind halálig büszkeséggel és örömmel hordozta a református lelkészek egyszerű palástját. Mint generációjának tagja konzervatív gondolkodású volt, ez jellemezte természetesen lelkészi működését is. Mind két gyülekezetében a külső épités terén befejezett munkát hagyott, megértéssel és szeretettel irányította a mellette működő uj generáció belmissziós törekvéseit is ! Híveinek, tisztelőinek nagy részvéte, kegyeletes tisztelete mellett kisértük széthulló földi porrészeit az ipolypásztói temetőbe örök nyugalomra ! Élete, férfi kora legszebb idejében, megdöbbentő hirtelenséggel ragadta el a halál Antal Gyulát, lévai gyülekezetünk lelkipász-