A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

7/ A felek szabályszerűen megidéztettek s megjelentek panaszos Aisószecse részéről Pólya János, Kemény Gyula, Kemény Lajos; panaszlott Felsőszecse részéről ifj. Pálinkás István, Nagy Sándor. A biróság tagjai kellő számban jelen vannak, érdekeltségi vagy illetékességi kifogás nem merült fel, ilyen a felek részéről sem jelentetett. Elnök elrendeli az ügy érdemleges tárgyalását, Szabó S. Zsigmond előadó részletesen ismerteti az ügyet. Felek felhivatván előterjesztéseik megtételére, ügyész kijelenti, hogy az ügyet nem teszi magáévá. Panaszos Aisószecse képviselője előadja, hogy kivánják, hogy a felsőszecseiek járuljanak hozzá évente a lelkészlak évi tisztogatásához. Kivánják továbbá, hogy a felsőszecsei egyház a lelkészi gyógyalap és nyugdíj Va részét fizesse meg. Nagy Sándor Felsőszecse kepviselője kijelenti, hogy Felsőszecse szívességből elvállalta a gyógyalap és nyugdijalap fizetését, de előbb Aisószecse fizesse ki a gyógyalap és nyugdijalapot, azután a felmutatott csekk és nyugta alapján Felsőszecse fizeti a reá eső részt. Felsőszecse a lakás fenntartásához való hozzájárulást megtagadja. Felsőszecse nemcsak Vs részben járul hozzá a leikész fizetéshez, mert ha Felsőszecse hozzá akar jutni a lelkészhez, akkor fuvar kell s ha a lelkész vasárnap d. e. és d. u. végez Felsőszecsén, akkor koszt is kell. Elnök a tárgyalást berekesztette, a biróság zárt tanácskozásban egyhangúlag meghozta, nyilt ülésben kihirdette a következő határozatot. A barsi ref. egyházmegye rendes birósága mint I. fokú közigazgatási biróság meghozta a következő Ítéletet. A biróság a panasznak részben helyt ad s kötelezi Felsőszecse leányházat, hogy 1934. január 1-től a közös lelkész nyugdij és gyógyalap járulékának az egyetemes egyház nyugdijbizottságának az egyházmegyei pénztár által kimutatott, valamint a gyógyalap (Lieéebny Fond) végrehajtó szerve által megállapított járuléknak Va részével köteles hozájárulni. A panasz többi részét pedig elutasítja.