A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július
16 az ügyek szanálására bizottságot küldött ki. A bizottság az illetékes lelkésszel, gondnokokkal karöltve, az egyházmegyei elnökséggel összhangban igyekezett a felborult rendet helyreállítani Első sorban számbavétettek az egyházközségek aktivái és passzívái, a hátralékok behajtása közigazgatási uíon elrendeltetett. A folyó szükségletek, valamint a három évre felosztott adóssági terhek alapul vétele mellett elkészített költségvetés szükségessé tette az adókulcs megváltoztatását mind a három egyházközségre nézve. A bizottság által öszszeálütott költségvetést, valamint az általa javasolt adókulcsot az egyházmegyei elnökség — a közgyűlés jóváhagyásának reményében — megerősítette. A f. év május havában tartott egyházlátogatásig a külső, belső, valamint átmeneti tartozásokból törlesztve lett 120 ezer Ké, adósság jelenleg 80 ezer Kc-t tesz ki. Hogy az egyház megszabaduljon az állandó per-, végrehajtási és árverési költségektől, a függő tartozások konszolidálására mult évi tavaszi közgyűlésünk engedélye alapján, az egyházmegyei elnökség jóváhagyásával 55 ezer Ké kölcsön vétetett fel, az egyházi ingatlanok jelzálogul történt lekötése mellett. A jelenleg még fenálió tartozás a hármas gyülekezet jelentékeny erőforrásait véve számitásba valóban elviselhető volna, ha a társegyházak közötti torzsalkodás, egyenetlenség meg nern nehezítené a szanálás munkáját. Mezőkissalló autonómiája visszaállítását „követelte" az esperesi hivatalnál, Hölvénnyel együtt nem akar tudni semmiféle adósságról, holott az 1933. évi zárszámadás eifogadasával maguk is elismerték a közös pénztár cca 60 ezer Ké tartozását. FJőbb az esperesi hivatal, majd az egyházmegyei gondnok ur iparkodott megnyugtatni Hölvényt, hogy különállását senki megszüntetni nem akarja s mindegyik társegyház csakis a saját adósságát tartozik fizetni s az általa befizetendő adók a társegyházak jogviszonya rendezése alkalmával külön elszámolás tárgyát képezik. Hölvény ennek ellenére mindeddig nem fizetett. Abban a meggyőződésben levén, hogy a jelenlegi provizórikus kormányzás egy perccel sem tarthat tovább, mint ameddig múlhatatlanul szükséges, az egyházlátogatás alkalmával informálódtam az egyházi autonómia visszaállításának lehetősége felől. A jelenlevők egyértelmüleg odanyilatkoztak, hogy a jelenlegi rend fentartása szükséges a szanálás munkájának befejezéseig. Amidőn tehát tapintatos és eredményes munkájáért a bizottságnak őszinte köszönetet mondok, azzal a javaslattal fordulok közgyűlésünkhöz, méltóztassék annak megbízatását jövő évi rendes köz-
