A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

17 gyűlésünkig meghosszabbítani, az 1935. évre előterjesztett költségvetést és adókulcsot jóváhagyni, megerősíteni. 18. Az élet és halál örök rendje meghozta ez évben is egyházmegyénk életében a személyi változásokat. Elsősorban kegyelettel emlékezünk azokról, akiket a halál által veszítettünk el. Az Isten magához hívta Varannay Sándor alsófegyverneki lelkipásztort 43 évi kötelességérzettel, hűséggel végzett szolgálata után. Mint lelkészt pontosság, rendszeretet, ref. egyházunk intézményeihez, hagyományaihoz való konzervatív ragaszkodás jellemezte. Híveivel mindig egyetértésben élt, azok örömében és bánatában szive szerint részt vett, viszont ezek meleg ragaszkodással, megbecsüléssel viseltettek iránta. Szép talentomait a közegyház is igénybe vette. Mint aljegyző, tanácsbiró, gyámoldai pénztárnok, lelkészegyesületi elnök fáradhatatlanul és kiváló sikerrel dolgozott. Az utóbbi években családi életében súlyos csapások érték, olyan volt élete vége felé, mint a magánosan álló viharvert öreg fa. Bár az utóbbi hónapokban már ott ragyogott szemében a búcsúzás megtört fénye, halálhíre mégis általános megdöbbenést keltett. Emlékezzünk meg igaz kegyelettel jegyzőkönyvünk lapjain közéletünk e vezető egyéniségéről, meleg szivü barátról, jóakaró lelkipásztorról családjának pedig tolmácsoljuk őszinte részvétünket. 19. A másik súlyos veszteség egyházmegyénk közéletét Mészáros Mihály tanácsbiránk halálával érte. Szegény sorsból, két keze munkájával küzdötte fel magát. Református egyházunknak mindig hü fia volt, három gyülekezetünk aranykönyvében alapítvány örökíti meg nevét A mi egyházmegyénk drága, magyar ref. népének megszemélyesítőjét tiszteltük, becsültük benne s hivta el a közbizalom az egyházmegyei tanácskozás zöld asztalához. Egyházmegyei kiküldetései alkalmával gyors, értelmes felfogásának, higgadtságának, mindenekfelett egyházszeretetének szép tanúbizonyságát adta. Mindnyájunk fájdalmára élete delén, szerettei köréből ragadta el a halál, Őrizzük meg emlékezetét kegyeletes tisztelettel, gyászoló családjának pedig nyilvánítsuk részvétünket. 20. Meghalt egyházmegyénk egykori tanácsbirája, ipolysági egyházunk gondnoka, Juhász Zoltán is. Az általános gazdasági romlás maga alá temette. Amig részt vett közügyeinkben, ősi, családi tradíciókhoz hiven, szeretettel, önzetlenséggel szolgálta ref. egyházunk ügyét. Ma letesszük sirjára emlékezésünk virágait.