A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929, 1930

18 jelentést általánosságban elfogadja, intézkedést igénylő pontjaira pedig a következő határozatot hozza a közgyűlés : 1. Reménykedő lélekkel tekint közgyűlésünk a presbiteri alapon álló református egyházak Bostonban ülésező világkonferenciája felé, amelyen a mi egyházunk küldöttei is megjelennek. Mélységes megdöbbenéssel értesült azonban a közgyűlésünk azon nagy sérelemről, amely egyetemes egyházunkat érte az által, hogy az ezen kongresszusra delegált képviselője Sörös Béla losonci lelkésztársunk részére az államhatalom megtagadta az utazáshoz szükséges, útlevél kiállítását s igy itthon kellett maradnia. Pedig nagy érdekek fűződtek delegátusunk megjelenéséhez, mert reménykedtünk, hogy talán valamit lendit elhagyatott, szomorú, árva életünkön, mert egy idő óta, hatalmas és gazdag hittestvéreink teljesen megfeledkeztek rólunk, érdeklődésük elfordult tőlünk, elapadt a csekély segélyforrás is, megszűnt az alamizsna, amellyel koldüsszegénységűnket támogatták s vergődő közintézményeink a tetemes hátrálékok következtében Összeroskadnának, a közalap, nyugdíjintézet, theol. szeminárium képtelenek volnának rendeltetésüknek megfelelni, özvegyeink, árváink véginségre jutnának, ha nem volna az énekes könyvek kiadásának nem remélt haszna és amig mindig eléggé fel nem karolt, nem méltányolt biztosítás. Annál lesújtóbb és elszomorítóbb ránk nézve,- hogy ezen tisztán eszmei célokat szolgáló, a presbiteri egyházak valláserkölcsi, anyagi javát munkáló világkongresszuson a mi árva szlovenszkói ret. egyetemes egyházunk egyik kiküldöttje nem jelenhetett meg. Emeljük fel tiltakozó szavunkat felettes egyházi hatóságunk utján ezen megalázó felettébb sérelmes eljárás ellen s kívánjuk, hogy a jövőben egyetemes egyházunk ilyen lekicsinylő és bántó elbánásban ne részesittessék. Felhivja egyben közgyűlésünk minden egyes tagját, hogy szivére véve, közegyházunk nehéz helyzetét, ezen erőforrások gyarapításához az énekes könyvek terjesztéséhez és a biztosítás propagálásához ki ki tehetségéhez képest hozzájárulni törekedjék. 2. A fájdalom, sőt a mélységes aggodalom érzésével látja közgyűlésünk egyházunk közjogi helyzetének, az állammal való viszonyának még mindig rendezetlen, bizonytalan helyzetét. Pozsonyban tartott zsinatunk mindenben deferált az államkormány kívánságainak, óhajtása szerint módosította a Léván tartott zsinat által megalkotott tőrvényeket, elment a legvégső határig, feláldozta autonómiánk egyik