A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929, 1930

19 legkardinálisabb alapvető tételét — amely szerint minden jog forrása a gyülekezet — s törvénybe iktatta a szlovák egyházmegyét s mindezt azért, hogy a szánandó helyzetben levő hontalan lelkészek állampolgársága elismertessék, tőrvényeink megerősítést nyerjenek, közegyházunk szükségleteinek fedezésére az államsegély folyósittassék. És mivel honorálta eddig az államkormány a nagy lojalitást, a teljes behódolást, a megalázkodást, az óriási áldozatot? Teljes semmivel. Emelje fel szavát közgyűlésünk, fejezze ki tiltakozását ezen méltánytalan, negligáló, mélyen sértő elbánás miatt s legyen bár pusztába kiáltó szó, keressük meg az e. kerület utján, a konventet ismételten egyb. törvényeink jóváhagyásának, elmaradt államsegélyeink kiutalásának, hontalan lelkésztestvéreink honosításának, mindennemű sérelmeink megszüntetésének szorgalmazása tárgyában ! 3. A kongrua bevallások elbírálása, a felszámítások eszközlése tekintetében teljes bizonytalanság előtt állván s mivel a lelkészi status ki lehet téve azon megalázó eljárásnak, hogy a bevallások a járási főnökségek által nem az egyház testéhez tartozó elemek bevonásával tárgyaltatnak le, keresse meg közgyűlésünk felettes egyházi hatóságainkat, hogy amennyiben módjukban áll, járjanak el az illetékes tényezőknél, ezen megalázó eljárás .mellőzése tárgyában. 4. Ugyancsak megkeresi közgyűlésünk az e. kerület utján a konventet az államkormánynál leendő közbenjárásra, hogy mellőze azon a humanizmussal s a köztársaság demokratikus jellegével össze nem egyeztethető eljárást, amely szerint azon s. lelkészeink érettségi bizonyítványát, akik nem a köztársaság területén tették le a vizsgát nem nosztrifikálja s azoktól uj érettségi vizsga letételét kívánja. Sürgesse az egyetemes konvent ezen lehetetlen helyzet szanálását és s. lelkészeink részére a kápláni kongrua folyósítását! 5. Az egyházi élet sivár, kietlen pusztaságából, mint egy üde, életet lehelő oázis, a sok sötét, elkedvetlenítő kép, szomorú jelenség körül, mint egy fénylő, világitó torony emelkedik ki a losonci theologia, amely megküzdve a lét nehézségeivel, megmutatta életerejét, hivatottságát, amidőn kibocsátotta kebeléből az ifjú Timótheusok első raját, számszerint 21-et. Az Úr szőlőjének ezen ifjú munkásai már el is helyezkedtek s megkezdték munkálkodásukat. Üdvözöljük őket szeretettel s kívánjunk áldást, sikert jó igyekezett! munkájukra ! De illesse teljes elismerésünk különösen az intézet fáradhatlan, céltudatos vezetőjét Sörös Béla lelkésztársunkat, valamint az összes előadó lelkésztestvéreket, akik nemes ambícióval, fáradhatlan igye-