A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. április, 1920. június, 1920. december

32 56. Egyházi épületek biztosított értéke 1.105 181 — 939 341. 57. Évi biztositási dij 1361'80 — 1189.06. 58. Uj építkezés javítás költsége 25.693 80 — 39.777'49. 59. Isteni tisztelet tartatik e rendesen Igen 60. . . látogatják a hivek „ 61. Urvacsorával élnek e? „ 62. Presbitérium meg van e alakítva , 63. Vallás sérelem van e ? Nincs 64. Mennyi e adó fizettetett be pénzben 6729870 — 5670578. 65. , , „ terményekben 2225-04 hl —215P90 E számok közül sajnálatosan ragadja meg figyelmünket a kiköltözöttek nagy száma ! Zólyom és Aranyosmaróth szétszéleded, elszóródott tagjai ezek, kik elmentek, visszaköltöztek, keresni nyugalmas helyet . . . tápláló, melengető édes anyát. Elszomorító még mindég a születések kevesebb száma, mint a halálozásoké, bár az utolsó évben már némi javulás mutatkozik ami vajha állandó lenne, vajha eszébe venné népünk azokat melyek az ő békességére valók, ha csak nem akar kitöröltetni az élők sorából, hogy majdan helyükre lépjenek mások, lépjen idegen nemzetiség 1 — Örvendetes az Isten dicsősége czimén befolyó adakozások összege, egyre fokozódó emelkedése, az utolsó évben */

4 része volt az e. m. hivei készpénz e. adójának, sőt végrendeleti vagy nagyobb hagyományokkal, csaknem teljesen el is éri azt ! — Ez volna az ideális lélekemelő, vallásfelekezetünkhöz legméltóbb berendezkedés és teher viselés, hogy önként minden kényszerítés nélkül a lélek sugallatától indíttatva hozná meg áldozatát az Egyházfentartására ki-ki. így is szép jele felemelő bizonysága az adakozások nagy összege, híveink jó érzésének, Egyházukat szerető áldozatkészségünket. Ezekben terjesztve elő nt. és tek. e. m. közgyűlés csak rövid vonásokban Egyházmegyénknek történelmét, eseményeit, azzal a forró óhajtással zárom be soraimat : Adjon a jó Isten a mi Egyházmegyénknek, annak gyülekezeteinek, minden rendű, rangú híveinek csendes, békességes életet, törhetetlen kitartást, csüggedést nem ismerő lelkesültséget, hogy teljesítse közöttünk nemes hivatását ki-ki, anyaszentegyházunk javára, Isten nagy nevének dicsőségére. Alsószecse, 1920. deczember 4. PATAY KÁROLY esperes.