A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július
— 93 — készpénz hátralék iránt támasztott követelést, az 1911/12. tanévre hátralékul kimutatott összes követeléseket, a 12 kor. fűtési, a 18 kor. szobafestési, a 9"20 kor. vizhordási, az 5 kor. levelezési költségek megtérítése és az 1911. rnárcz. 26-án beszállított 1 öl fa kárpótlása iránt támasztott keresetet s kötelezi az ujbarsi egyház alóljáróságát, hogy panaszos részére a megítélt követeléseket 15 nap alatt megfizesse, •—valamint a fizetési jegyzéket kiállítsa és aláírja. Indokok : A tárgyalás folyamán kétséget kizárólag beigazolást nyert, maguk panaszlottak is elismerték, hogy az ujbarsi egyház Yizi János tanítónak az 1910/11. tanévről 6'75 kor. készpénzzel, 8 kocsifuvarral, az 1911/12. évről 3 akó borral adósa. Ugyancsak elismerték, hogy a tanítói épület lakrészeit nem meszeitették s ezt a tanitó saját költségén eszközöltette. Mivel pedig az épület tisztogatása az iskolafentartó kötelessége, úgy a meszeltetési költséget, valamint a kitüntetett hátralékos összegeket a panaszos tanitó javára megítélni kellett. El kellett utasítani a 232 kor. sonkatandij hátralék iránt támasztott követelését, mert Yizi János tanitó az általa is elfogadott régi dijlapra lett elválasztva s az volt érvenyben 1909. szeptemberben is, a midőn állását elfoglalta s úgy ezen dijlapban, valamint az 1903-ban felvett tanítói javadalmi jegyzőkönyvben is a sonka értéke 1 koronában volt megállapítva. Ő is elfogadta ezen értékelést, ellenvetéssel nem élt, sőt minden észrevétel nélkül fel is vette az igy értékelt sonkatandij at. Az uj javadalmi jegyzőkönyv 1910. nov. hóban lett felvéve, abban lett a sonka 4 koronára értékelve s ez alapon követeli visszamenőleg a 232 koronát, az uj javad, jegyzőkönyvnek azonban visszaható ereje nem lehet, de különben is a dijlevél, melynek alapján a pályázat hirdetve volt s melyet ő elfogadott, az irányadó. El kellett utasítani az 1909/10. évről 5 kor. hátralékos követelést is, mivel 1910. decz. 20-án tartott presb. gyűlésben maga elismerte, hogy az elszámolás megejtetvén, követelései kiegyenlítést nyertek, sőt még ő adósa az egyháznak 34 koronával. Ugyancsak elismeri a vármegye közig, bizottságához beterjesztett. 1911. október 18-án kelt levelében és rovatos kimutatásában, hogy az 1909/10. tanévre csakis a sonkatandij követelése áll fenn. El kellett utasítani az 1911/12. tanévre hátralékul kimutatott összes követeléseket, mivel ezek félreértésen alapulnak. A