A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

lönben is tagol tnemzetünk életére nagyveszedelmeket rejt méhében, már érvényesülnek is az áljamélet csaknem minden vonatkozásában. Az antimodernista eskü letétetése, a szabadabb gondolkozásnak üldözése, a néprétegeket áthálózó s voltaképpen mindet a klerikális reakció érdekét szolgáló, különféle egyesületek, a vallás erkölcsi élet ápolásának ürügye alatt alakult, de valójában a felekezeti türelmetlenséget, gyűlölséget a zsenge ifjúi szivekbe palántáló s ez alapon lelket rontó, megmételyező különféle kongregációk ; a kath. vallású tanároknak, szerzeteseknek, a más felekezetűek rovására, jogtalan előnyökben való részesítése s általában az anyagi erőkben rejlő hatalom tudatában levő róni. kath. egyháznak, a vallásegyenlőség megcsúfolásával minden téren praepotens, domináló érvényesülése, a többi felekezetek törvényekkel biztosított jogos igényeinek háttérbe szorítása : kell hogy gondolkozóba ejtsenek bennünket s a reakció elleni küzdelem homlokvonalába állitsanrk minden, a haza javáért, a józan haladás, felvilágosodás, a termékeny munka, a békés fejlődés ügyéért lelkesedő embert. A mikor pedig sajnosan még azt is kell tapasztalnunk, hogy a magát szabadelvűnek tartó Közokt.ügyi kormány az ultramontán reakciónak egyes, a felekezeti békét megbontó ténykedéseit hallgatagon tűri sőt azokat bizonyos mértékben elő is segiti : ezen bántó jelenséget hallgatással mellőznünk nem szabad, fel kell emelnüuk tiltakozó szavunkat, és kérjük a ft. kerület utján a Konventet, hogy tegye meg az államkormánynál a szükséges lépéseket, miszeszerint az egyházi és iskolai életbe vágó ügyeket, a felekezetközi viszonyok igazságos mérlegelésével, a törvények helyes értelmezésével, szabadelvű alapon intézze s a fe-