Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1945-49

1948 - 1948. november - Püspöki jelentés

— 228 — hogy szíveskedjék ebben az ügyben nyomatékos felterjesztést intézni a kon* venthez s javasolni Vámos Géza balatonfüredi lelkipásztornak, a veszprémi egyházmegye esperesének megbízását a balatoni fürdők gondozásának az 1949- évi adminisztrációjával és missziói irányításával, a kebelbeli illetékes lelkipásztorokat pedig felhívni, hogy egyházközségük területén nyaraló vagy üdülő hittestvéreink lelki gondozására nagy gondot fordítani szí* vesked jenek. Szlovákiából a közeli napokban újra megkezdődött az áttelepítés. Kormánynyilatkozatok alapján azt reméltük, hogy a szlovákiai magyarság nyugodtan élhet tovább ősei földjén, úgy látszik azonban, hogy az áttele* pítés újabb fázisához érkeztünk el. Egyes családokat, köztük református lelkipásztorokat, akiket háborús bűnösöknek nyilvánítottak, telepítenek át- 19 református lelkipásztor érkezéséről kaptam értesítést. Ezek megfe* lelő elhelyezése igen nagy gondot okoz főként lakáshiány miatt- Mint ki* segítő munkaerőre, igen nagy szükségünk lenne reájuk a most veszedel* mesen jlelentkező segédlelkészhiány miatt- Megkerestem az esperes ural* kat, hogy hozzám sürgősen tegyenek jelentést áttelepített lelkipásztorok elhelyezése és foglalkoztatása iránt- Szlovákiából áttelepített atyánkfiai a magyar református egyházi élet meggazdagodását jelenti-k. A szlovákiai református gyülekezetek felébredt, élő hitű közösségek, úgyhogy azok az egyházközségek, ahova áttelepíttetnek, nemcsak számbelileg, hanem hit* belileg is megerősödnek. A régi otthontól elszakadás fájdalmánál semmivel sem kisebb számukra az a lelki gyötrelem, amit a gyülekezetnélkülivé vált hívek éreznek olyan községekben, ahol nincs református egyházi közösség és templom. Minden vágyuk arra irányul, hogy istentiszteleten vehessenek részt- Ezt minden tőlem telhető módon igyekezem előmozdítani. Mult évi jelentésemben említett helyeken kívül gondozó lelkipásztort küldtem a Bakony aljára telepített hivek gondozására Szűcs központtal Nagy Imre, Délsomogyba Szentlászló központtal Maller Bálint segédlelkész személyé* ben. Az elhunyt Kövy Árpád helyére, Városlődre Réthy István segéd* lelkészt, a Pusztavámra áttelepített atyánkfiai gondozására pedig Sohár Kálmán volt megyercsi, Bakonyjákóra Rácz Jenő dunaradványi áttelepített lelkipásztort helyeztem. Mindegyik helyen olyan nagy számmal élnek szétszórtságban áttelepített atyánkfiai, hogy a nevezett szórványközpon* tokon anyaegyházközség volna szervezhető. A közelmúltban a vallás* és közoktatásügyi miniszter úr hozzájárult, a mult évi egyházkerületi köz* gyűlés felterjesztése alapján ahhoz, hogy két telepes vidéken: az áttelepí* tettekkel megerősített Barcson és a kizárólag áttelepítettekből és hazai telepesekből álló Mosonszentjánoson az anyásítás lehetővel váljék, s fizetés* kiegészítő államsegélyt biztosított. Mindkét helyen már megtörtént a lelkipásztorválasztás is. — Sajnos, hazai telepes atyánkfiai között kü* lönösen azok sorában^ akik az igen nehezen gojndozható tanyavilág* ból jöttek Dunántúlra, sokan kereszteletlenül és konfirmálatlanul él*