Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1945-49
1947 - 1947. november - Jegyzőkönyv
- 160 óhaja is, hogy minden érintkezés a külfölddel az Újjáépítési Osztály révén történjék. Baráti összeköttetéseinket igyekeztünk fenntartani és mélyíteni. Itt azonban csak azokról adhatunk számot, amelyek egyetemes jellegűek és érvényűek, s amelyeknek áldásos közösségi kihatásait élvezték gyüleke* zeteink és egyházi munkásaink. Több külföldi vendég tisztelte meg egyhá* zunkat látogatásával, hogy személyes érintkezés útján szerezzenek tapasztat latokat a magyarországi protestantizmus helyzetéről és életéről. Steward Hermán az egyetemes egyháztanács újjáépítési osztályának igazgatója Pápára is ellátogatott s egy egész délutánt töltöttünk együtt négyszemközti beszél* getéssel Dr. Balogh Jenő konventi világi elnök úr szíves meghívására vele együtt találkozhattam régi kedves jó barátunkkal, Boegner Marc párizsi lelkipásztorral, a francia református egyházszövetség elnökével, később pedig Beguin Olivér úrral, az egyetemes egyháztanács bibliai osztályának képviselőjével. Hoeckendijk J. úr 1, a holland missziói szövetség főtitkára dr. Matoltsy Sándor egyházmegyei gondnok meghívására folyó év októberé* ben látogatást tett Kaposváron és Csurgón- Az ő látogatásaiknak áldása bizonyára érezhető lesz egyházi éetünlkbenKülföldi hittestvéreink irántunk megmutatott szeretetének beszédes bizonyságai voltak azok a nagyértékű ruha, lábbeli, élelmiszer, ablaküveg stb. adományok, melyek sorozatosan érkeztek hozzánk. Ezekről külön je* lentésben fogunk beszámolni, de itt is szükségesnek tartom rámutatni egyes szempontokra, különös tekintettel arra, hogy különféle kifogások és panaszok hangzottak el nemcsak Dunántúl, hanem más egyházkerületek* ben is a szétosztással kapcsolatban. Minden, amit külföldről küldtek: ajándék volt- Ami nagyon különbözött a szintén nagyszámmal érkező UNRRA és Vöröskereszt humanitárius adományoktól- Elemi kötelessége lett volna minden református embernek megismerni a kettő közt levő különbséget és az ökumenikus vonalon érkezett adományokat amazoktól külön választani. Az elosztás irányelveit mindig maguk az adományozók szabták meg, s ezen nem lehetett változtatni a kiáltó egyéni érdekek sze* rint. Általánosságban három csoportra oszthatók az adományok: 1. intéz* mények, 2- gyülekezeti munkások, 3. gyülekezeti szegénygondozás céljaira. A szétosztást az újjáépítési osztály végezte s az egyes egyházkerületek' között a Budapesten működő református segélyosztó bizottság- Néhány esetben az is megtörtént, hogy az egyházkerületi segélyosztó bizottság készen kapta Budapestről a megajándékozottak névjegyzékét- Nem óhajtok kitérni a Ijárványszerűen fellépő méltatlankodás és gyanúsítás pszichózisának elemzésére, csak idézem egyik lelki pásztortestvérem megállapítását: »a gyanúi inkább a gyanusítóban rejtőző titkos vágyakat és terveket mutatja, mint a megvádolt személlyel kapcsolatos tényállást«- De azt sem hallgathatom el, hogy a köszönőlevelek egész tömege érkezett a püspöki hivatalba, külö* nősen a belsősomogyi • egyházmegyéből, azoknak az egyházi munkásoknak a részéről, akik felismerték a külföldi ajándék értékét és akik számárul
