Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1945-49

1947 - 1947. november - Jegyzőkönyv

— 161 — valóban segítséget jelentett- Értesülésem szerint az intézmények segélyezése; előreláthatólag még hosszabb időre elnyúlik, az egyéni megsegítés azonban valószínű, rövidesen megszűnik. Missziói vonatkozásban az egyházak világ* tanácsának felmérhetetlen jelentőségű segítsége a közlekedési nehézségek leküzdésére közlekedési eszközök adományozása. A többi egyházkerületek után, mintegy félévvel, egyházkerületünk is kapott egy személygépkocsit, és 11 -876 Ft*ot kerékpárok beszerzésére. Az egyházkerületi segélyosztó bizottság ezt az összeget az egyházmegyék között úgy osztotta szét, hogy elsősorban a nagy szórványterülettel bíró egyházközségek lelkipásztorait részesítette segélyben. Köszönjük meg buzgó imádságban Istennek, hogy a testvéri segítő szeretetnek ilyen bizonyságait szolgáltatta a nemrég még' ellenséges viszonyban levő külföldi testvéreink részéről. Juttassa el egyház* kerületi közgyűlésünk hálás köszönetét az Egyházak Világtanácsához annak a fogadalomszerű ígéretünknek a kapcsán: boldogok leszünk magyar refor* mátusok, hogyha más, nálunk inségesebb helyzetben levő atyánkfiai terhé* nek hordozásával tölthetjük be Krisztus Urunk törvényét és fizethetjük kamatait a hozzánk küldött adományok felbecsülhetetlen tőkeértékének. Mondjunk köszönetet a magyarországi újjáépítési osztály vezetőjének drPapp László budapesti theol. professzornak és dr. Dómján János buda* pesti lelkipásztornak, a református segélyosztó bizottság előadójának. De fejezze ki hálás köszönetét az egyházkerületi segélyosztó bizottság két leg* munkásabb tagjának dr. Benedek Sándor egyházkerületi missziói előadónak és dr. Tóth Lajos volt gazdasági tanácselnöknek, akik sokszor egészségük kockáztatásával, fűtetlen szobában, testet, lelket őrlő munkával végezték a tárolás és szétosztás munkáját, 4—5 theológus segítségével. — Lelkész* képzés szempontjából a múltban is igen áldásosnak bizonyultak a külföldi tanulmányutak. Ezeket újra lehetővé tette az egyházak világtanácsa ösztön* díjak juttatásával. Ez év tavaszán angliai ösztöndíjat kapott Pongrácz Magdolna oki. lelkész, óraadó hitoktató, aki még ezt a tanévet is Angliában tölti. Dékány Endre volt főiskolai szénior Strassburgba, Vály Nagy Ervin V. éves hittanhallgató szintén Franciaországba kapott ösztöndíjat. Látogatásaim során szerzett személyes tapasztala* j^gj yj taim és a beérkezett esperesi jelentések alapján Isten ö iránti hálával jelenthetem a közgyűlésnek, hogy az egyházi élet öntudato* sabbá, elevenebbé és bizonyságtevőbbé vált az elmúlt esztendőben, mint amilyennek láttuk az elmúlt években. Népünk előtt az egyház értéke nem* csak nem devalválódott, hanem inkább emelkedett. Üjra nyilvánvalóvá lett, mint történelmünk folyamán olyan sokszor és épen a legnehezebb idők* ben, hogy az egyház nem földi intézmény, nem embereknek akaratából állott elő, hanem maga Isten az egész emberi nemzetségből, Szentlelke és Igéje által az igazi hit egységében hívta életre, oltalmazza és megtartja. (Heidelbergi Káté 54.) Ezért nem semmisült meg az idők viharában, szörnyű üldöztetések között és ezért nem esett áldozatul azoknak a pusz* 11