Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1941
1941. november - Oldalszámok - 8
— 8 — kiváló műszaki tanácsosának, Dudás Kálmán építészmérnök úrnak, a főiskolai építkezésekhez szükséges segély engedélyezéséért pedig főleg Fáy István államtitkár úrnak. A hálaadás és örvendezés hangoztatása után mélységes fájdalommal gondolok ma is azokra a magyar testvéreinkre, akik a mult évi és folyó esztendei történelmi események során határainkon kívül maradtak. Ők kétszer élték át azt a keserűséget, hogy hazát veszítettek. Igaz felháborodással értesültem az utolsó hónapokban is a megpróbáltatásokról, amelyek közülök többekre vártak. Erről a helyről is küldjük nekik testvéri együttérzésünk kifejezését és azt az üzenetet: sohasem feledkezünk meg róluk és boldogok lennénk, ha bármiben támogatással állhatnánk oldaluk mellé. Ma is fohászkodunk, hogy a könyörülő Isten siessen segítségükre és szabadítsa meg őket további szenvedéseiktől ! Főtiszteletü Közgyűlés! Olyan időket él át hazánk, amikor kétszeresen igaz a Legnagyobb Magyarnak találó mondása: „A tett az első, a szó a második". Méltóztassék tehát megengedni, hogy ez alkalommal szokásomtól eltérőleg nem terjeszkedem ki sok fontos ügyre, amelyekkel foglalkoznom kellene. Csak két kérdésre szorítkozom. Az a veszedelem, amely az utóbbi időkben országunkat északról fenyegette, hála a Gondviselésnek, eltávozott határainktól, de mindörökre nem szűnt meg. A további fejleményekre, esetleg további küzdelmekre is fel kell készülnünk. Ezért nemcsak törvényhozásunknak és a hatóságoknak, de minden jó magyar embernek szem előtt kell tartani a nemzetvédelmi szempontoknak rendkívüli jelentőségét. Különösen arra az időre, amikor Európa szárazföldjén vége lesz az óriási méretű küzdelmeknek, nemzetünknek is teljesen felkészültnek kell lennie legfontosabb életérdekeinek erőteljes megvédésére. Mint jó hazafiakat, de közelebbről mint olyan reformátusokat, akik iskolai és nevelésügyi kötelességeiket évszázadok óta örömmel teljesítették, közvetlenül érdekel a leventeintézmény. Ezt a honvédelemről szóló 1939:11. törvénycikk 2., 6—13. §-ai, továbbá a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló 1941 : XII. törvénycikk 3. §-ában az ifjúság honvédelmi nevelésére és testnevelésére adott felhatalmazás alapján a kormány most újraszervezi. Erről a szervezésről egyházunknak is tudomást kell szereznie, sőt amint ezt a konventi elnökségi tanácsülésen kitűnő elnöktársam, Ravasz László dr. püspök úr meggyőzően kifejtette, a helyes szervezet kiépítésére, a hatóságok részéről felajánlott módozatok mellett egyházunknak is közre kell működnie. Megnyugtatásul közölhetem, hogy az országos vezető úr az új szervezést valláserkölcsi alapra kívánja helyezni, gondot óhajt fordítani arra, hogy a leventemunkában a cselekvő hitéletet tiszteletben tartsák és a leventék vallási kötelességeiknek zavartalanul eleget tehessenek. Erre egyik, de nem egyedüli biztosíték az, hogy a vasárnapot a leventemunkától szabadon fogják hagyni. A magyar reformátusoknak törekedniük kell arra, hogy (különösen ami-