Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1935
1935. szeptember - Oldalszámok - 1_16
- 16 a legújabban 'éppen nyugat felől, — de köröskörül is nagy hatalommal megindított s már-már ide is betört áramlatok, velleitások támadásaival szemben megannyi kicsiny, de a végsőkig elszánt fellegvára a maroknyi magyarságnak és magyar állameszmének, azt még legelfogultabb ellenfeleinknek is el kell ismerniök. Nem kérünk mi kivételes elbánást, jogérzetünk és önérzetünk is tiltakoznék annak elfogadásától. Csak azt kérjük, hogy közép- és felsőfokú tanintézeteink, évszázados s minden tekintetben hézagpótló intézményeink fennállása, működése, sőt a reformkorszak célkitűzései szerinti fokozatos fejlődése is lehetővé tétessék. Hogy tisztviselőink közül a legnagyobb nyomorúságot szenvedők, ha már ez idő szerint intézményesen segíteni nem lehet, legalább esetről-esetre csak a legszerényebb megélhetést biztosító állami segélyben részesíttessenek. Az elemi népoktatás terén pedig ne csak igérje a reformkormányzat, hanem végezze is el, még pedig a legközelebbi teendők közé sorozottan az elemi népiskolai oktatásnak az egész országban minden lakosra, minden városban és minden községben arányosan kivetett kulturadó által való fedezését. Az állam pénzügyi helyzete ebben akadályul nem szolgálhat, mert az egész reformmunka nem az államkincstár külön megterhelésével, hanem az állampolgárok iskolai terheinek arányosításával lesz végezendő úgy, hogy egy bizonyos részen az eddigi meglehetős tehermentesítés, más részen pedig a túlterhelés kiküszöböltessék. — Ügy hiszem, hogy ezek a kívánalmak méltányosak is, teljesíthetők is. A külföldi kapcsolatokról e jelentés I. 3. VI k Külfö lí l i pontja alatt leírtak után nem sok mondani valóm apcso a Nem akarom megismételni a püspöki székfoglalómban elmondottakat, pedig csak azt tehetném, Meg kell emlékeznem mégis dr. Webster J. Macdonald úrnak, a skót református egyház titkárának rendkívül érdekes s az 1934. évi november hó 7-én, a pápai református főiskola tiszteletbeli tanári állásába beiktatása alkalmával »Magyarországi Szent Margit skót királyné« címen tartott előadásáról, mely a világprotestantizmus e kiváló alakját immár intézményesen is hozzánk s pápai főiskolánkhoz csatolta. Meg kell emlékeznem von Prosch KIE világtitkár ugyancsak novemberi pápai látogatásáról, Brunner Emil zürichi világhárü s irántunk különösen meleg rokonszenvvel viseltető professzor március 5-i itt tartózkodásáról s főiskolánkban ez alkalommal tartott értékes előadásáról s Buxton kapitány, a brit keresztyén tisztek egyesülete vezető férfiának és feleségének főiskolánk dísztermében tartott élvezetes beszélgetésükről is. Kedves kötelességemnek ismerem,
