Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1935

1935. szeptember - Oldalszámok - 1_3

- 3 nyörgés azért, hogy áldott életét az Ür a biztos révbe jutás diadalának nagy ünnepére áldja, védje és tartsa meg. 3. Budapesten folyó évi augusztus hó 2—7. napjain tartotta kilencedik konferenciáját a Keresztyén Világszövetség dr. Póling A. Dániel vilgszövetségi elnök vezetésével. A konferencián Angolország, Ausztrália, Ausztria, Csehszlovákia, Délafrika, Egyesült Államok, Finnország, Fülöp-szigetek, India, Írország, Jugoszlávia, Kanada, Kína, Lettország, Lengyelország, Madagaszkár, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Örményország, Palesztina, Skócia, Spanyolország, Svájc, Sziria és Wales evangéliumi egyházainak kiküldöttei vettek részt, A mi egyházkerületünket dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok úr képviselte, de sokan megjelentek lelkészi karunk és világi papjaink közül is. Ez a konferencia a külföldi kapcsolatok gondos ápolásának és elmélyítésének oly hatalmas bizonysága és megnyilatkozása volt, melyre még a sajtónak velünk és célkitűzéseinkkel nem mindig rokonszenvező része is kénytelen volt felfigyelni. Nem lehet célom, hogy e jelentés keretében hosszasabban ismertessem a konferencia lefolyását, az azon elhangzott előadásokat, zeneünnepélyt stb. Meg kell mégis emlékeznem a konferencia erőteljes jelszaváról: »Mi Krisztust választjuk^ Jól esik idéznem Póling elnök hatalmas záróbeszédének pár részletét: »Ne ámítsuk magunkat. Ez a választás veszéllyel tele életet jelent. A keresztyénség nem könnyű dolog; nehéz nekem is, nektek is. Borzalmasan, tragikusan súlyossá válhatik. Vannak kimagasló személyiségek, kik ma is, mint Krisztus idejében ajkukkal az igazságot szolgálják, de életükkel a személyes önzés és társadalmi bűn rabszolgaságát. Nem lehetünk keresztyének, ha tétlenül hallgatva, vagy csak elutasítólag szemléljük azt, ami nem keresztyéni. Nem lehetünk keresztyének, ha Öt nem követjük, akárhova vezérel is«. »Ne maradjon meg a tömeg szegénysége és háttérbe szorítása a kevesek bősége és túlzott gazdagsága mellett a keresztyén egyház tiltakozása nélkül; sőt nem is élhetnek ezek egymás mellett a keresztyén erkölcs sérelme nélkül s maguk rontják le azt a társadalmi rendet, mely az ilyen viszonyokat helyesli, vagy jóváhagyj a.<>' »01yan világban és nemzedékben, melyben a kormány tekintélye Róma lándzsáin nyugodott, Jézus Krisztust a béke fejedelmének nevezték. A béke fejedelme pedig a maga életét adta azért, hogy a testvériség győzzön az erő felett és hogy a szeretet mindennél többet érjen a világon.« »A mi egységünk nem a politikai egység, a legkülönbözőbb politikai felfogású országból jöttünk. A mi egységünk nem dogmatikai egység, a leg-