Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1935

1935. szeptember - Oldalszámok - 57

— 57 — Az egyetemes konvent felhívja az egyházkerületeket, hogy e felhatalmazás ügyében nyilatkozatukat folyó év november hó végéig terjesszék a konventi elnökséghez, s ha a felhatalmazás mind a négy egyházkerület részéről megtörténne, kijelöl négy biztosító társulatot, hogy azok adjanak ajánlatot és az ajánlatok beérkezése után az egyházkerületi elnökségek meghallgatásávval a kötendő szerződések tervezetét a konvent 1936. évi ülése elé fogja terjeszteni. Egyházkerületi közgyűlés a konvent elgondolását helyesli és a kivánt felhatalmazást az egyetemes konventnek megadja. 129. A mezőföldi ref. egyházmegye 1935. évi rendes közgyűlésén megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy a már korábban is csökkentett államsegélyeket ebben az esztendőben is leszállították. Megállapítja az egyházmegyei közgyűlés,hogy a csökkentett államsegélyekkel egyházközségeink képtelenek valláserkölcsi, kulturális és szociális feladataikat elvégezni. Egyházkerületi közgyűlésünk, amidőn osztja a mezőföldi egyházmegye megállapításait és aggodalmait, egyúttal a következőkre mutat rá: Az a hozzájárulás, amelyet a magyar állam az összes magyar egyházak szükségleteire előirányzott az 1929 30. évi állami költségvetésben még 4,058.954 pengőre rúgott, az 1934/35. költségvetési évre azonban fokozatosan 2,687.200 pengőre csökkent. A nem állami iskolák támogatására előirányzott összeg az 1931/32. évben érte el a csúcspontot, amikor ezen a címen az állami költségvetés még 27,106.700 P előirányzattal számolt, ez az előirányzat az 1934/35, költségvetési évben már csak 20,611.820 P volt. Az ugyanezen iskolákra előirányzott egyéb hozzájárulás összege az 1929/30. költségvetési évben érte el 436.850 pengővel maximumát, azóta ez a tétel is fokozatos csökkenést mutat, az 1933/34. költségvetési évben ilyen célra a magyar kultuszkormány rendelkezésére már csak 273.000 pengő állt. Egyházkerületi közgyűlésünk többször hangoztatott igazságnak ad akkor kifejezést, amikor leszögezi, hogy egyházaink és meglevő régi intézményeink nem birják el a fenti adatok által is megvilágított segélycsökkentéseket, — hiszen a mi, mindenkor puritán életfelfogásunkhoz, egészen szerény igényeinkhez mért szükségleteink lefaraghatatlanok, — s ennek kö-