Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1933

1933. április - Oldalszámok - 83

— 83 — A papnak ajkai őrzik a tudományt. A legnagyobbat és legfelségeseb­bet, mely csakugyan mindem értelemnek és bölcsességnek felette áll: a keresztről való tudományt. Hogy mikor mi elesettek voltunk és a Sátán béklyóba verte akaratunkat, megrontotta életünket, az Igaz Bíró meg­könyörült rajtunk és kegyelemből, megfoghatatlan szeretetből az Ő egy­szülött Fiát adta érettünk, hogv megtartson minket. Hogy ez az egyszülött fiu engedelmes volt mindhalálig, még pedig a keresztnek haláláig, s amit nem tudott lemosni az özönvíz, nem tudtak leimádkozni a próféták: az' elesett emberlélek szennyét, bűnét, kárhozatát lemosta, megtisztította, meg­oltotta egy csepp vér — ott a Golgotán. Hogy azt a hosszú és rettenetes utat a Gecsemánétól a Koponyák hegyéig immár az Idvezítő lábnyomán nőtt mennyei rózsák, a mi megtartatásunk és örök idvestségünk tövistelein rózsái borítják. Mert a tövis mind amaz egyetlen tökéletes áldozat sízivébe fúródott. Hogy az a fényes és hajnali csillag, melv megjelent napkeleten, megállott a betlehemi jászolbölcső felett, a Golgota keresztjének ormán tündöklő nappá, az egész világot átsugárzó fénytengerré magasztosfalt s lángbetükkel hirdeti a teremtettségnek a minden tudományok tudományát: Nincs senkiben másban üdvösség és nem adatott más név, mely áltail kellene nékünk megtartatnunk, mint a názáreti Jézus neve, ki megfeszít­tetett, de Isten feltámasztotta Őt a halálból! Egy az Isten,, egy a közben­járó Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus! Ez a tudomány megaláz minket, mert kegyelemből tartatunk meg hit által, és ez Istennek! ajándéka, hogy senki ne dicsekedjék. Ez a tudomány felmagasztal min­ket, — mert kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az,, aki megiga­zít. Kicsoda az, aki kárhoztat? A megholt, feltámadott és Isten jobbján levő Krisztus esedezik érettünk. Ezt a tudományt őrizze a ti ajkatok, Testvéreim,, de ne feledjétek, hogy a ti szájatokból törvényt is várnak. Ez a törvény igazság és pararn­csolat. Az ó-testámentum igazsága, az Úr és Úrnak mindenek felett való. szolgálata — és az Ember Fiának új parancsa. Ha a ti igazságotok feljebb nem bővölködik a farizeusok és írástudók igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába. Azért új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressíétek. Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismerik meg mindenek, hogy az én tanítványaim vagy­tok, ha egymást szeretni fogjátok. Szeressíétek ellenségeiteket is. A legegyszerűbb, a legkönnyebben megérthető — és mégis a legne­hezebb, a legcsudálatosabb törvény. Ma is új parancsolat és az is marad mindaddig, mig az Ember Fia el nem jön az égnek felhőiben,. hogy meg­ítélje a világot és a tökéletes istenországát megalapítsa. Ennek a törvény­nek hirdetését várják a ti szájatokból. Ennek a törvénynek betöltésiét várják a ti életetekből. Ha élettel nem tesztek bizonyságot az Ige mellett, semmik vagytok és ti prédikálástok a pusztában elhaló szél. És tud­játok, hogy ti két oltár papjai vagytok: az egyik Istené,, a másik a hazáé.

Next

/
Thumbnails
Contents