Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1933

1933. április - Oldalszámok - 84

— 84 — Százszpr szent mind a kettő, töredezett mind a kettő. Mind a kettőre a Bál papjai törnek most eszeveszett szilajsággal, az egyikre az istentagadásé, a másikra a nemzettagadásé. Jaj nektek, ha bennetek, vagy a rátok bízottakban ez oltárok közül csak az egyik is ledől, vagy rajtuk az áldozati tűz kihamvad! Jaj nektek akkor is, ha az egyiket a másikért elhagyjátok, vagy nem egyformán osztjátok meg az áldozatot. Az a palást vállatokon Illyés palástja: mindenképpen el kell alatta égnetek, vagy az égbe ragadó szekér tüzével, vagy a gyehenna lángjában. Legyetek azért a gyülekezet angyala, a gyertyatartó ég felé lobogó lángja. Ez ítéletes idők minden viharából! egy parancs zúg felétek: Vigasztaljátok, vigasztaljátok az én népemet! Vigasztalni csak az tud, akinek bizodalma van

(

i a bizalom forrása az erő, az erő szárnya a reménység, a reménység kirepítő fészke a hit. Egy mustármagnyi hittel meggyőzhetitek a világot. Mint szegények sokakat gazdagítók, mint semmi nélkül valók mindennel bírók lesztek. Ha a ti hitetek; mécsvilágát szét osztjátok a rátok bízott lelkek között, az ekként között hit megannyi csillaggá, a gyülekezet pedig tündöklő égboltozattá változik s ez a mennyboltozat mindennél gyönyörűbben hirdeti íaz^erős Istennek dicsőségét. Papok vagytok: legyetek Istennek sáfárai, mindenki épen azt találja meg nálatok, amit keres, amire szüksége van. A csüggedő a reménységet, az elesett a felemelést, a bűnbánó a feloldást^, a megrögzött az ítéletet, a' siró szem a könnyeket törlő selyemkendőt, a haldokló a megnyilatkozott eget, a sir felett térdeplő (az Életnek fejedelmét. Ez a mi lelkipásztori szolgálatunk nagy méltósága. És a felelősség?... Tudjátok, ha a só megizetlenül, nem jó azután semmire, hamem, hogy kidobják és eltapossák az emberek... Útra bocsátunk benneteket, választhatjátok a széles utat is, — de igaz út csak egy van: Krisztus. Ámen.