Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1932

1932. május - Oldalszámok - 5

— 5 — országod eljövetelén, Te a mi erőtlenségünkben megdicsőíted Magadat. Légy velünk a Te Szent Lelked kegyelmével ezen a mi mostani gyűlésünkön is, hogy ennek hatása alatt testvéri egyetértéssel intézzük ügyeinket s építsük a Te örökkévaló országodat a Jézus Krisztus nagy nevében, kit Te váltságul küldöttéi minékünk, hogy legyen a mi megigazulásunk és megszentelésünk a Szent Lélek kegyelme által. Ámen. Tudomásul feljegyeztetik. Lelkészi főjegyző bejelenti, hogy a kerületi közgyűlés alkotó tagjai határozatképes számmal jelen vannak. E bejelentés alapján egyházkerületi főgondnok űr a közgyűlés határozatképességét megállapítja, jelen gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére lelkészi főjegyzőt kinevezi, a közgyűlést a következő értékes, nagy érdeklődéssel hallgatott beszéddel nyitja meg: Fötiszteletü és Nagyméltóságú Egyházkerületi Közgyűlés! A református egyházi életben évszázadok óta nagy érdemeket szerzett történelmi nemzetségnek egyik fiatal tagja nemrég egyik egyházi folyóiratban beszámolt a Református Ingyenkenyér kiosztásáról.

1 Ezt a jótékonysági munkát Gyömrö községben, az elmúlt télen végezték. A cikkíró elmondja, hogy a pestmegyei kis község szegény lakosai adták össze jótékony célra a szükséges segélynek felét (összesen 2081 P értékű termény- és pénzadomány folyt be) és, hogy e jótékonysági munka alapján naponként 55—85 egyénnek összesen 8000 ebédet és 2000 kiló kenyeret osztottak ki. Megkapó, hogy annak a Legnagyobb Magyarnak, aki közéleti pályáján, 35 nehéz munkaéven át „milliókra költötte nagy lelke kincsét", — anyai ágon dédunokája a közpályán végzett első munkájában százaknak nyomora enyhítésével foglalkozik. A gyömröi példa bebizonyította: még a szegényebb gyülekezetekben az egyszerű falusi gazda is, akinek Isten megadta az új kenyeret, ha erre felkérték, elküldte a terményeiből a kijelölt gyűjtőhelyre a néhány liter búzát, babot, s a begyűlt terményekből a községnek legjobb gazdasszonyai — nemesen vetélkedve azon: ki tud különbet sütni — elkészítették a falusi viszonyokhoz mért házikenyeret, stb. így nyithatták meg a népkonyhát. Meghat az említett cikkben annak a leírása, miképen zendült fel a zsoltár vagy a dicséret az egyfogásos étel és jó minőségű kenyér elfogyasztása előtt; az ebédre hivatalosak (ha csak egy gondolattal is), miképen adtak hálát az Urnák és akik adakozhattak, túláradó örömmel, boldog alázattal 1 Ifj. gróf Teleki László a beim. bizottság titkára a Református Figyelő 1932. július 30.-iki számában 245—246. lap.