Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1932

1932. május - Oldalszámok - 15

— 15 — jókivánatainkat; nagy szeretettel és mély tisztelettel köszöntjük a rövid idő múlva beiktatandó egyházkerületi főgondnok urat is. Mely köszöntésünk személyes tolmácsolására a folyó évi október hó 12-én megtartandó egyházkerületi főgondnoki beiktatás alkalmával elnökségét, főiskolai világi gondnok és dr. Lázár Andor egyházkerületi ügyész urakat felkéri. Egyházkerületünk lelkészi karából nyugdíjaztattak Cseresnyés János sárkeszi lelkipásztor 50, Babay Kálmán sárkeresztesi lelkipásztor 45, Szász Kálmán nemesvámosi lelkipásztor 40 évi lelkes és odaadó szolgálat után. Közgyűlésünk meleg jókívánsággal kiséri a nyugalmazott lelkésztestvéreket a pihenésnek idejére s kéri Istent, hogy az Ö kegyelme sokasítsa meg és tegye áldottá nékik a nyugalomnak esztendeit. Az államhoz való viszonyunk ismertetésénél alattvalói hűséggel és mély hálával emlékezik meg püspök úr Magyarország kormányzója Öfőméltóságának azon lekötelező figyelméről, mellyel két jubiláló főiskolánk 400 éves emlékünnepélyén megjelenni s a mi ünnepünket a nemzethez intézett figyelmeztető beszédével történelmi jelentőségűvé tenni kegyes volt. Tudomásul feljegyeztetik. 252. Az államhoz való viszonyunk ismertetésével kapcsolatban megemlékezik püspök úr azon állandó jó viszonyról, mely egyházunk s a kultusztárca lemondott betöltője, gr. Klebelsberg Kunó ny. miniszter úr között mindig fennállott s bizalommal köszönti az új kormány elnökét s az új V. K. minisztert, dr. Karafiáth Jenő urat. Egyházkerületi közgyűlésünk őszinte tisztelettel búcsúzik gr. Klebelsberg Kunó nyug. kultuszminiszter úrtól, kinek megértését és jóindulatát nem egyszer tapasztalta. Bizalommal tekint az új V. K. miniszter, dr. Karafiáth Jenő úr működése elé, azon reményben, hogy az adott nehéz helyzetben nyitott szemmel látja a lehetőségeket, egyházunk kulturmissziói munkái iránt megértő szeretettel viseltetik, feltépett sebeinket nem mélyíteni, hanem hegeszteni, gyógyítani törekszik, s a már nem egyszer nemzeti és állami paládiummá lett önkormányzatunkat, törvényben biztosított jogainkat tiszteletben tartja. Si3. Ugyancsak az államhoz való viszonyunk ismertetése közben, mély szomorúsággal említi fel püspök úr az államháztartás rendezésével kapcsolatban a lelkészi családi- és korpót-