Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930
1930. május - Oldalszámok - 7
hatalmas szervezetek (pl. a Narodna Obrana) a legfékteienebb izgatásokkal el akarták tőlünk ragadni Délmagyarországnak mindazokat a részeit, ahol szerbek (habár más nemzetiségekkel vegyesen) laktak. Pasics szerb miniszterelnök már 1903-ban összeállított a Délmagyarország elszakítására irányuló tervet. A szerbek e vágyuk megvalósíthatása végett számítottak a pánszláv törekvésekre és különösen Oroszországnak előre megígért támogatására, de egyes nyugati hatalmakra is. A szerb kormány — amint ezt Hegedűs Lóránt t. barátom egyik b. könyvében 1 okiratokkal is bizonyítja — már évekkel a szarajevói merénylet elkövetése előtt, 1906-ban szerződést kötött a francia Creuzot-céggel fegyverek és hadiszerek szállítása végett. Ennek pedig az volt az indoka, hogy a francia és a szerb hadseregnek közös katonai felszerelése legyen abban a háborúban, amelyet Délmagyarországnak elszakítása végett már akkor terveztek. 1909-ben Izvolszki, volt orosz külügyminiszter, később követ, a Balkánállamok közt szövetséget szervezett Ausztria-Magyarország ellen. Még a szarajevói merénylet előtt, 1914 június 16-án Szasszanov, akkor orosz külügyminiszter, Bratianu román miniszterelnök és Diamandi pétervári román követ, autón, együtt megjelentek Erdélyben s magyar földön kötöttek megállapodást arra nézve, hogy Románia orosz segítséggel miként fogja elragadni Erdélyt. Két hét múlva a Szerbiából küldött összeesküvők, szerb fegyvergyárból kapott fegyverekkel és bombákkal, elkövették a szarajevói merényletet. Legkésőbb derültek ki a cseh háborús uszítóknak hódító tervei. De már 1917 júliusban, közvetlenül a Tisza-kormány lemondása után, egyik cseh képviselő az osztrák parlamentben gőgösen és nyíltan merészkedett beszélni arról, hogy a békekötésnél (persze kardcsapás nélkül, csak úgy cseh hatalmi szóval) mikép veszik ők el Magyarországtól a „tót vármegyéket". Akkor már meg volt a cseheknek Magyarország feldarabolása végett kötött titkos megegyezése az ellenséges államok kormányaival. A tiz millió magyar miként küzdhetett volna meg több mint százötven millió ellenséggel. Belátó magyar nagy államférfiak ezért tartották szükségesnek a szövetséget, a velünk barátságos viszonyt tartó más államokkal. Néhány mondatban összefoglalom a történelmi igazságot: A pánszláv vágyódások irásba foglalói, továbbá némely szomszéd államok kormányai, valamint külföldön élő román, szerb és cseh agitátorok és háborús uszítók évekkel a szarajevói merénylet előtt, támadó és hódító terveket szőttek Magyarország ellen és hazánknak ezer éves területéből egész nagy országrészeket akartak kiszakítani, holott ez a terület külföldi tudósok által is elismerten, nagyszerű, természetes földrajzi egység volt. Ezzel szemben a magyar nemzet és kormánya nem tervezett, nem 1 L. Harc a magyar igazságért c. m. (1928.) 68. és különösen 71. és köv. 1.
