Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930

1930. május - Oldalszámok - 6

- 6 Vázolnom kell a tárgyilagos történetírásnak hiteles adatait több ellenséges államnak régi támadó terveiről. A cári orosz kormány hosszú idö óta tört a Balkán felé, különösen készült Konstantinápoly és a tengerszorosok elfoglalására és egyéb pánszláv hódító tervek kivitelére. Ezeknek útjában állott Magyarország is. Ez a pánszláv, illetőleg pravoszláv törekvés évekkel Szerajevo előtt tettekben is megnyilvánult. Mint annak a kormánynak a tagja, több izben elém terjesztett különböző iratokból hivatalosan is tudomást szereztem arról, hogy gr. Bobrinszky Wladimir orosz agitátor és ügynökei, a Gerovszkij fivérek, valamint a favágóból parasztlázítóvá nevelt Kabalyuk Sándor és társaik már 1911 —1912 óta mint izgattak Felsőmagyarország ruténlakta három megyéjében az Oroszországhoz csatlakozást kivánva és előre hirdették: jön az orosz hadsereg és „felszabadítja" a rutén népet. Mikor a lázítók ellen a magyar kir. ügyész kötelességszerüleg vádat emelt, gr. Bobrinszky merészen és bizonyára bátorításul megjelent a mármarosszigeti törvényszék előtti tárgyaláson, hogy biztassa ügynökeit, nem fogja őket elhagyni. A magyar hatóságok békeszeretetét bizonyítja, hogy nem tartóztatták le Bobrinszkyt, aki ezután nyomban találkozott a korábban orosz származású Catarau, ekkor már román állampolgárral és rövid idő múlva bekövetkezett a második provokáló tett: a debreceni bombamerénylet, amelynek több magyar állampolgár lett áldozata és amely teljesen büntetlenül maradt, mert a tettesek és részesek megszöktek. A hazánkat régóta sokfelől fenyegető veszély közül, államférfiaink legkorábban ismerték fel Románia terveit. Már a XIX század negyvenes éveiben a Legnagyobb Magyar, mellette Deák Ferenc és ifj. báró Wesselényi Miklós, valamint társaik, részben prófétai érzéssel, részben mély értelmükkel előrelátták: közvetlen szomszédaink részéről „mi lehet egykor veszedelme hazánknak 1" A dákó-román hódítók már akkor tervelték, hogy elrabolják Magyarországnak egyik legszebb gyöngyét: Erdélyt és ha lehet, meghódítják KeletMagyarországot is „egészen a Tiszáig". Szintén nagyon régi a délszlávok hódító terve. Már 1844-ben az egyik szerb belügyi osztályfőnök

1 emlékiratot szerkesztett Nagy-Szerbia, illetőleg Jugoszlávia „megteremtése érdekében". Már a XX. század eleje óta ismeretessé vált, hogy a szerb kormány tudtával alakult, katonatisztek és volt magas állású hivatalnokok által vezetett 1 Garasanin Ilyés memorandumát közli dr. Thim József: „A Magyarországi Szerb Fölkelés Története" c. m. II. (1930.) 1—2. 1. Ez irat másolata 1886 óta meg volt a budapesti Orsz. Levéltárban; szerb nyelven pedig már 1906-ban közzétették a Delo cimii folyóiratban.