Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930
1930. május - Oldalszámok - 2_8
— 8 — költségvetési törvénynek, a lefolyt pénzügyi év második felében a levonások keresztül vitettek s egyben a jelen költségvetési évre, különösen az iskolai segélyezés terén, még további redukciók eszközöltettek. Középiskoláinknál 6%, képző-intézeteinknél 8°/o, polgári iskoláinknál 20%, majd a minden oldalról felhangzott feljajdulásra 14% redukció vitetett keresztül. Államsegélyünk átlagban 10%-kal csökkentetett éppen a legválságosabb időben, amikor híveink teherviselő képessége is az alacsony gabonaárak s általában rossz értékesítési viszonyok következtében megrendült. Hasztalan próbáltuk megkísérelni az állami segély eddigi összegben fenntartását, a kényszerűségre való hivatkozással ide vonatkozó előterjesztéseink nem találtak meghallgatást. Nem kívánunk rekriminálni, de kétségtelen, hogy államunkat ebbe a helyzetbe, amelyben a már elfogadott költségvetésen is kénytelen volt redukciókat eszközölni, az állam anyagi erejének az egyes minisztériumok részéről történt félreismerése juttatta s az az alkotási vágy, mely a meglevőnek konzerválása és biztosítása helyett új intézmények létesítésében kereste és találta meg a maga kielégülését. Mint nemzetünknek jó és balsorsban egyaránt hű fiai, bármily fájdalmasan essék is, türelemmel hordozzuk a nehéz terheket s kérésünk csak az, hogy az ország pénzügyi erői ne használtassanak fel olyan célokra, melyek lehetnek szépek, nemesek, az ország fejlődését előmozdítók, de amelyek a jelen időben, amikor e nemzet egy nagy betegségéből lábbadoz, nem valósíthatók meg a nemzet közgazdasági erőinek lekötése nélkül. Pedig ezeknek az erőknek fejlesztése és így a nemzet organizmusának a reá váró terhekkel szemben megerősítése kell, hogy képezze igazi nemzeti politikánk célkitűzését. Népiskoláink helyzete és jövője tekintetében nem alakult ki magában a kultuszminisztériumban sem egységes felfogás. Erről a kérdésről iskolaügyünkről szóló fejezetben kívánok részletesebben szólani, itt csak azt jegyzem meg, hogy a kultuszminisztérium — úgylátszik — a nem eléggé tájékozott pénzügyminisztérium befolyása alatt próbálkozik meg az iskolai ügy terén olyan eszközökkel és módozatokkal, amelyek mindenre alkalmasak, csak arra nem, hogy oktatásügyünk zavartalan fejlődését biztosítsák. írásban és élőszóval tett előterjesztéseimre a kultuszminisztérium — úgylátszik — iskoláinkkal szemben méltányosabb eljárást kiván inaugurálni, amit részemről szívesen látnék és melegen üdvözölnék. Az OFB által az elemi iskolai tanítói állások javadalmára juttatott földek ügyében ismételten fordult egyetemes konventünk éppen a mi egyházkerületünk felterjesztésére a kultuszminiszter úrhoz, feltárva előtte e kérdés való lényegét s kérve,