Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_41

— 41 magunk részéről ebben az ünnepélyes pillanatban Ígéretet teszünk Méltóságodnak, hogy hűséges, becsületes, szorgalmas és lelkiismeretes munkatársai fogunk lenni intézetünkben. így fogjuk szolgálni mi, akik a gyakorlati élet mezején dolgozunk, a mi városunk és népünk gazdasági konszolidációját, mert azt hiszem, hogy igazam van abban is, hogy a mindnyájunk által óhajtott integritást csak akkor fogjuk elérni, ha ezt a gazdasági konszolidációt fogjuk munkálni, amelyhez intézetünk is néhány kőrakással hozzájárul. Tisztelettel üdvözöljük Méltóságodat s Méltóságodnak további tevékenységéhez, általában életpályájához továbbra is szerencsét kívánunk, hosszú életet, boldogságot és azt óhajtjuk, hogy ez a mai igazán szép és gyönyörű ünnepély, amely Méltóságod napja volt, etappja legyen annak a további ünneplésnek, amely még több decorumot hoz. Kívánunk Méltóságodnak minden jót és kívánjuk Méltóságodra Isten áldását! Püspök úr válasza. Igen tisztelt Igazgató Úr! Igen tisztelt intézeti igazgatósági tag és tisztviselő urak! Hálásan köszönöm a Pápai Hitelbank részéről az igen tisztelt, kedves barátom által kifejezett szives jókivánatokat. A köznek minél eredményesebben szolgálni törekvés indított engem már a közéleti pályámnak a legelején arra, hogy a pénzintézetekkel a kapcsolatot keressem, illetve ne hárítsam el magamtól, amikor a megtisztelő felhívás ilyen értelemben hozzám érkezett és úgy érzem, hogy közéleti s közelebbről egvházkormányzati pályámra rendkívül hasznos volt azoknak az ismereteknek a megszerzése, amelyek csak így a közvetlen kapcsolat révén voltak megszerezhetők. Hálásan gondolok vissza arra, hogy mint országgyűlési képviselő, előadója lehettem annak a törvényjavaslatnak, amelynek törvényerőre emelkedése a vidéki s általában a pénzintézeteknek olyan hatalmas támaszt nyújtott, hogy azok a közel inult válságos napjaiban meg tudtak állni s teljesíteni tudták hazánk közgazdasági élete során reájuk váró kötelességeket, értem a Pénzintézeti Központ megalkotására szolgáló törvényt. Amikor a Pápai Hitelbank azt a megtisztelő felhívást intézte hozzám, hogy az intézet megüresedett elnöki tisztét foglaljam el, nem haboztam, hanem készségesen vállalkoztam arra, hogy a magam csekély közgazdasági ismeretét az intézet rendelkezésére bocsássam. Nagy örömömre szolgál az a nagyarányú fellendülés, amelyen intézietünk az utolsó négy év alatt átment s amely fellendülés a tisztviselői kar odaadó munkásságával, az igazgatóság bölcs és körültekintő vezetésével, a felügyelő-bizottság ellenőrzésével a jövőben is, hiszem, csak fokozódni fog. Ebből a munkából szívesen kiveszem a magam részét és szívesen támogatom úgy az intézet tisztviselői karát, mint igazgatóságát és felügyelő-bizottságát. Az Isten áldása legyen az egész intézeten!