Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_14

- 14 kerületek és az Országos Református Lelkészegyesület előtt az én hálás köszönetemet tolmácsolni kegyeskedjék. Az Isten áldása legyen Méltóságodon ! Kapí Béla dunántúli evangélikus püspök üdvözlő beszéde. Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Úr! Eljöttünk mi, dunáníúli ág. hitv. ev. egyházkerület és itt állok, e szép ünnepség keretében, elnöktársammal az egyházkerületi felügyelővel, a veszprémi egyházmegye elnökségével, a pápai gyülekezet elnökével Méltóságod előtt, hogy eme lélekemelő ünnepen szivünk egész melegségével köszöntsük. A mi üdvözletünk nem üres formaság, hanem a lélek megnyilatkozása. Emlékezem fiatal koromra, amikor még e városban Istenben boldogult Qyurátz Ferenc lábainál ültem, nem lehetett és nem volt egyházunknak olyan életmegnyilatkozása, hogy azon mi Méltóságodat ne üdvözölhettük volna körünkben. Oda vezette a szive, a lelke s a lelke mélyén megerősödött meggyőződés, az, hogy ennek így kell lennie. És amikor a mi elsiratott és elvesztett főpásztorunknak az emlékezetét megújítottuk, akkor is ott köszönthettük Méltóságodat s felénk nyújtotta megértő, testvéri, baráti jobbkezét. Csoda-e hát, hogy amikor Méltóságod itt a szélesebbkörü családja és tisztelői nagy tábora közepett ünnepet ül, részt kérünk mi is? Úgy jövünk ide, mint a gazdag szegény, akinek a kezében ajándék nincs és mégis a legdrágábbat nyújtja, a szivét adja oda, megtöltve igaz szeretettel, barátsággal és áldáskivánással. Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Úr! Én nem jellemzem Méltóságod működését. Amint ebből a sorrendből látom, Méltóságodnak az alázatossága és türelmessége ebben a tekintetben úgy is túlontúl próbára lesz téve és ha hallgatok róla, ez semmit sem von le Méltóságod életének, munkájának nagy értékéből. Én valami mást mondok, azt, hogy a történelmi emlékezés döngeti a mi lelkiismeretünknek és lelkünknek az ajtaját, hogy két emlékünnepség közeledik felénk, az egyik az, amikor a reformáció két ágazatának hivei egy szívvel és lélekkel a speyeri birodalmi gyűlésen belekiáltották nemcsak egy birodalmi gyűlésbe, hanem az egész emberiség lelkiismeretébe ünnepélyes protestációjukat. A második pedig az, amikor a marburgi colloquiumok aktái lezáródtak egy felsikoltó, lelket hasogató, méla accorddal. Méltóságos Uram! Az eszmék örökkévalósága és az emberi lelkek és erők egymásra utaltsága, az idők végzetessége sokszor megfordítja a történelemnek a chronologiáját és a történelem örök logikáját érvényesíti ebben a megfordításban. Én ahhoz kérem az örökkévaló Istennek kegyelmét, hogy az váljék áldássá Méltóságod élete felett. Töltse el a lelkét szent erővel és ihlettel, hogy tudja vezetni a gondjaira bízott nyájat és egyházat olyan colloquiumra, hogy egy lélek legyen bennünk, akikben egy léleknek kell la-