Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_10

— 10 kötelessége jobbá tenni a világot, mint amilyennek találta. Én e mondás igazságát mélyen átérzem, hiszen Megváltónk parancsszavában, amely minket a tökéletesség felé ösztönöz, benne van az, hogy nekünk oda kell törekednünk, hogy midőn eljön az utolsó perc, életünk lefolyt idejére visszatekintve nyugodtan elmondhassuk: méltatlan szolgája voltam ugyan az én Uramnak, Istenemnék, de teljes erővel törekedtem azon, hogy ez a világ jobbá legyen és ha egy porszemnyit sikerült elérnem, mélységes hálával iránta hunyom le szemeimet. Ezzel az eltökéltséggel indulok további utamra, mely rövidebb, sokkal rövidebb a már megtett útnál, mely azonban bármilyen hosszú, vagy rövid legyen is, ez a kötelesség fog vezetni egész életemben! Ennek minél eredményesebb munkálásához kérem Nagyméltóságod szives támogatását, de kérem a Főtiszteletü Egyházkerületnek a támogatását is, mert ezt a munkát csak együttes, egyesült erővel tudjuk elvégezni. Isten áldása legyen Nagyméltóságodon, Isten áldása legyen egész egyházkerületünkön s kérem, hogy abban a szeretetben, melynek oly megható jeleit volt alkalmam tapasztalni, méltóztassanak engem továbbra is megtartani. Püspök urat üdvözlő küldöttségek beszédei és az azokra adott válaszok. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter üdvözlő beszéde. Főtiszteletü Püspök Ur! Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egész ország különböző részeiből összegyültünk a mai napon itt, hogy ünnepeljük azt a férfiút, akinek élete teljes élet, mert öröm és szomorúság egyaránt megtalálható benne, akinek élete magyar élet, mert résztvett ennek a nemzetnek az utolsó évtizedekben fájdalommal teljes történelmében és keresztyén élet, mert mindazt a fénysugarat, amit a jó Isten nagy tehetségében neki adott és amit szorgalma révén, munkájával lelkében összegyűjtött, azt mintegy fénylencsén át továbbadja és terjeszti a világosságot az ő gyülekezetében, az ő egyházkerületében. Iskoláit azokban a magyar református iskolákban kezdte, amelyek a tősgyökeres, józan hazafiságnak és a komoly tudásnak voltak melegágyai. Itt szítta magába azokat az erőket, amelyek az életben tüneményes pályáján állandóan előbbre vitték. Azután jöttek a külföldi tanulmányok. Sajátságosak ezek a külföldi tanulmányok. Aki nem szereti állhatatosan a hazát, az megszereti a külföldet és ha visszaétr, itthon fordított honvágyat kap, vágyat megint ki külföldre! De akinjek szent dolog a hazaszeretet, az a külföldön még jobban megszereti a szenvedő hazát. Hiszen Széchenyit is a maga reformpályájára a külföldnek a szemlélete, külföldi útjának a tapasztalatai indították el, mert odakint meglátjuk, miben vagyunk mi elsők és meglátjuk azt, hol vannak itthon hiányok és mi fogadást teszünk, hogy ezeket a hiányokat erőink teljes megfeszítésével pótolni fogjuk. Ilyen értelemben ihlette a