Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928
1928. szeptember - Oldalszámok - 2_m01_10
— 10hetne, épen ezért tisztelettel kérem a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlést, kegyeskedjék Győry Elemér urat felkérni, hogy tanszékének egyes óráit a lehetőség szerint e tanévben ellátni szíveskedjék, az igazgató-tanácsot pedig utasítani, hogy a gyakorlati theol. tanszéknek miként betöltésére vonatkozólag terjesszen az egyházkerületi elnökség elé javaslatot, az egyházkerületi elnökséget pedig méltóztassék felkérni, hogy a javaslat beérkezte után, ha szükségesnek mutatkozik, a pályázatot hirdesse meg, hogy a jövő évi egyházkerületi közgyűlés esetleg a választást megejthesse. Czeglédy Sándor egyházkerületi főjegyző úr távozásával megüresedett egyházkerületi főjegyzői, főiskolai gondnoki, egyházkerületi tanácsbirói állásra és a zsinati rendes képviselőségre méltóztassék a szavazást elrendelni, egyben azokat a bizottsági helyeket, melyeket Czeglédy Sándor egyházkerületünk különböző bizottságaiban elfoglalt, a gyűlés folyamán napirend során betölteni. A lefolyt évben ismét két érdemes munkása egyházi életünknek kérte nyugdíjaztatását; az egyik, Bélaváry Ferenc böhönyei lelkész, hosszú, 43 éves szolgálat után élete alkonyán, a másik László Dávid kömlődi lelkész aránylag rövid, nem is egészen másfél évtizedes munkásság után élete delén, állandó jellegű testi fogyatkozás következtében. Amily szeretettel köszöntjük Bélaváry Ferencet hosszas munkássága végén s kívánunk neki számos boldog évet a hosszú munkálkodás után, époly sajnálattal veszünk bucsut László Dávidtól, a férfi kora teljében távozni kényszerülő kartárstól, óhajtván neki, hogy a nyugalom adja vissza testi egészségét s így tölthesse el életének Istentől kimért idejét. Az államhoz való viszonyunk ismertetésénél a leetel... in - j o ' vahT ° Z 3 eseb b ^ismerés hangján kell szólanom gróf Klebelsberg viszonyunk Kunó kultuszminiszter úr munkásságáról, mellyel a tárcájába tartozó ügyekben egyházunk jogos és méltányos érdekeit kielégíteni igyekszik. Fájdalom, minden jóakarata sem tud ezer szükségletünkön megfelelő mérvben segíteni, amelynek főoka a pénzügyminisztérium részéről gyakorolt igény-lefokozásban keresendő. Tudjuk mindnyájan, hogy hazánk mai súlyos helyzetében egyszerrre minden szükségletet teljesen kielégíteni nem sikerül s hogy az első szempont az államháztartás pénzügyi egyensúlyának fenntartása, de másrészt nem hallgathatjuk el, hogy e mellett a szeimpont mellett egyre fokozottabb mértékben kell érvényesülni nemcsak a magánháztartás, hanem a közintézmények támogatásának is, mert különben ezeket lassú sorvadás fenyegeti nemzeti művelődésünk s a nemzet valláserkölcsi életének kimondhatatlan kárára, Hálával emlékszem meg arról, hogy a költségvetésbe ez évben felvett s tisztán az adócsökkentés céljára szolgáló államsegély többlet költségvetésbe beállításánál a távozó Bud János pénzügyminiszter urnái is teljes megértésre talált kérő szavunk. Reméljük, hogy utóda a pénzügyminiszteri székben, egy nagy, köztiszteletben álló név örököse, egyházunk
