Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_m01_11

— 11 — szükségletei iránt éppen olyan megértést fog tanúsítani, mint amilyen megértéssel találkoztunk nagynevű atyjának miniszteri működése alatt. E meggyőződésben tisztelettel üdvözöljük dr. Wekerle Sándor urat, az új pénzügyminisztert azzal az óhajtással, vajha működése nemcsak az ország pénzügyi helyzetének, hanem ebben egyházunknak s egyházunk intézményeinek tovább fejlesztését is eredményezné. Felekezetközi téren a lefolyt évben nem merült fel olyan mozzanat, amely a felekezeti ellentétek további ki- IV. Felekezetélesedéséről tanúskodnék, de azért fájdalommal kell meg- közi viszony, állapítanunk, hogy az a megértő együttműködés a keresztyén felekezetek között, melytől hazánk belső helyzetének jobbra fordulását is várhatjuk — azt mondhatjuk —, még mindig csak a hazájuk sorsán aggódó nemesebb lelkek óhajtása s a szűkebb látókörű zelotizmus léptennyomon bizonyságot tesz arról, hogy saját vélt érdekeit felülhelyezi az ország egyetemes érdekeinek. Az ország hercegprimási székét legutóbbi jelentésem óta Serédi Jusztinián biboros hercegprímás foglalta el, kit beiktatása alkalmával a tatai egyházmegye és az esztergomi egyház nevében Lőke Károly tatai esperes üdvözölt. Az üdvözlésre adott válasza, mint a jelszavául választott »Justitia et pax« remélni engedik, hogy azt a nemzet igazi érdekétől vezetett egyházpolitikát, melyet elődje, a nagynevű Csernoch János oly sikerrel művelt, fogja az új hercegprímás is folytatni. Az igazság és béke jelszavát mi teljes nyíltsággal tehetjük magunkévá, mi is az igazságot és békét keressük, az igazságot nemzetközi viszonylatokban éppen úgy, mint saját nemzetünk belpolitikai helyzetében és a békét, melyet itthon ápolni kívánunk addig is, míg Trianon igazságtalanságát az intéző hatalmak nemzetünk jogainak elismerésével megszüntetik. Tudjuk, hogy erre irányuló vágyainknak is legerősebb támasza az, ha egyek vagyunk idehaza s a társadalom különböző rétegei és a különböző vallásfelekezetek között békesség honol. Igazság és béke az, amit mi is szívesen választunk jelszavunkul s Magyarország új hercegprímása meg lehet győződve arról, hogy minden erre irányuló törekvésében részünkről csak támogatás lesz a visszhang. A Mortalium animos pápai bulla kétségkívül véget vet azoknak a törekvéseknek, amelyek az összes keresztyén egyházak egyesítését célozták. Akik a róm. kath. és a protestáns egyházak hittani különbözőségének egész horderejével tisztában voltak, azok ezt az egyesítést hittani téren nem is tekintették másnak, mint a keresztyén egyház mai szorongatott helyzetében az erők egyesítése szükségérzetéből fakadó vágynak. Lehetetlen egyre jobban nem érezni azoknak az ellenséges áramlatoknak a hatását, amelyek nemcsak egyik vagy másik felekezet, de a keresztyénségnek, sőt minden vallásnak alapjai ellen irányulnak s amelyek ellen való védekezés nemcsak egyik vagy másik felekezetnek, hanem minden