Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_m01_4

_ 4 — Kilyéni Ferencz József unitárius püspök folyó évi február hó 19-én történt elhunyta nemcsak saját kicsiny egyházának, hanem a föld minden részén élő magyarságnak érzékeny vesztesége. A gyászjelentés szavaival bizonyságot teszek, aki ismertem őt, hogy »nagy elme... a szüntelen mun­kásság mintaképe, a bölcs megfontolás és előrelátás szelleme« volt mind­nyájunk szemében. Hosszú, 93 esztendőre terjedő élete gazdag volt áldá­sokban, de gazdag volt szenvedésekben, lelki vívódásokban is. Kétszer kellett meglátnia hazájának összeomlását s kétszer, most másod izben szinte szivének szakadtáig küzdött talpraállításán. Minden jó magyar ember hálájára méltó az a történelmi dimenziójú munkásság, melyet előkelő angol és amerikai hitrokonainak felvilágosításával, összeköttetéseinek felhaszná­lásával közelebbről Erdély, de Nagymagyarország érdekében is végzett. Halála után nyomban kifejeztem egyházkerületünk igaz részvétét, nevét és munkáját igaz honfiúi fájdalommal irjuk be egyházkerületünk jegyző­könyvébe s részvétünk kifejezését juttassuk el az unitárius egyház elnök­ségéhez. Régi hűséges sáfár távozott el körünkből, amikor Kovács Sebestyén Endre, a barsi egyházmegye volt gondnoka folyó év január hó 6-án be­fejezte földi pályafutását. 27 évvel ezelőtt választotta meg a barsi egyház­megye egyházi életünknek igen sok derék munkást adó Kovács Sebestyén család, a család minden kiválóságát magában egyesítő fiát, a kálvinista egyszerűségű, előkelő uri modorú dunántúli földes urat gondnokául. Egyházi életünkkel kapcsolatos működésének java része a barsi egyház­megyére esik, de egyházkerületünk is hálásan tapasztalta evangéliumi lelkületének kiáradását a megujulás után váró mezőkre és bölcseségét köz­gyűlésünk tanácskozásaiban. Az emberi jog szerint ez idő szerint tőlünk elszakított, de lelkileg még ma is egyházkerületünkhöz tartozó barsi egy­házmegye hűséges gondnokának, egyházkerületi közgyűlésünk alkotó tag­jának emlékét örökítsük meg közgyűlésünk jegyzőkönyvében s a gyászoló családnak tolmácsoljuk részvétünket s kérjük a minden vigasztalás atyját, hogy vigasztalja meg bánkódó szeretteit. Egyházkerületünk kerítésén belül szorgalmasan plántáló és munkál­kodó lelkészi karunk sorából három hűséges munkást szólított el az Ur az ő örökkévaló országába. Dózsa József, a tatai egyháznak 48 éven át volt buzgó lelkipásztora, a tatai egyházmegye és egyházkerületünk volt tanácsbirája, a főiskolai igazgató-tanácsnak volt tagja, nyugalomba vonulá­sának első esztendejében folyó évi május hó 10-én visszatért Urához. Szentkuti Kiss Károly előbb a nagypeszeki, majd utóbb 40 éven át a nagy­igmándi gyülekezet lelkésze, aki az egyházi irodalomban kiváltkép népies egyházi beszédeivel egyházkerületünk határain túl is elismerést szerzett munkásságának, folyó évi január hó 22-én szellemileg és testileg nagyon megfáradottan fejezte be földi munkás életét. Nádasdy Benő szentgyörgy­völgyi lelkész fiatalon, az emberi élet utjának felén folyó évi julius hó

Next

/
Thumbnails
Contents