Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1920, 1921

1921. szeptember - Püspöki jelentés

- 51 a katonáskodás alatt megszokott könnyű életfelfogással, munkátlankodással, sem elég belátás, hogy a kedvező alkalom felhasználásának elmulasztásával mily nagy bünt követ el önmaga ellen. Vannak ifjak, kik már, úgyszólván látható eredmény nélkül, 3—4 évet töltöttek el Pápán. Már elő kellett volna állniok az első lelkészképesítő vizsgára s még alapvizsgát sem tettek, mert nem kollokváltak az I. és II. évfolyam minden tárgyából. Jellemző gondolkodásmódjukra, hogy igényt tartottak a díjak kifizetése nélkül a köztartási élelmezésre, noha még a mult évi köztartási díj jelentékeny részével is adósok. Ezen tarthatatlan állapot megszüntetése céljából felhívtam a theol. tanári kart, hogy ezeket a növendékeket, akik már a mult évben sem kaphattak segélyt amiatt, mert párbeszédes vizsgáikat nem tették le, ha folyó évi szeptember 30-ig indexeiket nem hozzák rendbe, a theol. akadémiáról távolítsák el, a köztartási felügyelő urat pedig arra, hogy nekik a köztartáson élelmezést erre a hónapra is csak előzetes készpénzfizetés mellett adjon. így kellett intézkednem, mert nem tűrhettem, hogy mint régente ősjogászról, most őstheológusról beszéljenek. Kérem intézkedésemnek jóváhagyó tudomásulvevést. A mult évi őszi közgyűlésen méltóztatott a ker. közgyűlés felhívni, hogy a theológusoknak nagyobbmérvü segélyezéséről gondoskodjam. Szálljon dicséret, dicsőség Isten szent nevére, hogy részint külföldi hitsorsosaink hathatós támogatásával, amiről a f. évi áprilisi közgyűlés alkalmával szerencsés voltam beszámolhatni, részint a magunk — bizony meglehetős szűkös — anyagi erejének felhasználásával sikerült a kötelességüket hűen teljesítő papnövendékeinket 1000—2000 korona segélyben részesíteni. És mert legációik alkalmával is igen jelentékeny jótéteményhez jutottak, gimnáziumi tanulók oktatásával is segíthettek magukon: a takarékos és szorgalmas hittanhallgató fenntarthatta magát anélkül, hogy szülőinek támogatását igénybe kellett volna vennie, aminek kegyes tudomásulvevését kérem. Ez üggyel kapcsolatban legyen szabad a főtiszteletü s méltóságos közgyűlés becses figyelmét felhívnom theol. akadémiánk anyagi helyzetére. Ma már meglehetősen tisztában vagyunk azzal, hogy nemzetünk talpraállása lelki megújhodásától, lelki újjászületésétől függ. Ennek a szinte isteni teremtő munkának szent vallá4*