Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1920, 1921
1921. szeptember - Püspöki jelentés
49 32.277 K. Vilonya 31187 K, Vörösberény 1263 K, Zánka 580 K, Szepezd 150 K, Litér 1829 K, Kádárta 1225 korona. A tárgyilagos igazság követelménye Felekezetközi viszonv parancsolja annak elismerését és ki- v' felekezetközi viszony. jelentését, hogy a felekezetek egymáshoz való viszonya ez idő szerint kedvezőnek mondható. Nem állítom, hogy nem merülnek fel néha-néha, majd itt, majd ott olyan jelenségek, amelyeknek elmaradását szívesen látnánk, úgy tartom azonban, hogy az általános helyzetkép rajza sohasem az ilyen szabálytalan vonásokból alakítandó össze, készítendő el. Róm. kath. testvéreink vezető emberei s minden tiszteletre méltó kiváló püspöki karának azok a tagjai, akikkel szerencsés voltam érintkezhetni, nemcsak szóval hangoztatják, hanem tetteikkel is igazolják, hogy nekünk magyaroknak, nemzetünknek és hazánknak ebben a gyászos állapotában minden más tekintet félretevésével egymással kezet fogva kell összes anyagi és szellemi erőink legmagasabbra fokozott kifejtése, lelkiismeretes felhasználása mellett fáradoznunk, hogy minél elébb talpra állítsuk porbatiport szerencsétlen hazánkat; hogy lelket öntsünk csüggedő honfitársainkba, hogy a magunk példájával igyekezzünk azokat a rút önzés és kapzsiság fojtogató légköréből kiragadni, hogy törekedjünk velük megértetni, hogy a torzsalkodás, a lelkeknek egymástól bármi úton-módon elidegenítése szinte egyenlő a hazaárulással, a nemzeti együttérzés megtagadásával. Biztató jelenség, hogy a haza oltára körül mindnyájan egymást megértő szeretettel együtt forgolódunk felekezeti különbség nélkül s nékem nagy örömömre szolgál, hogy lelkésztársaim hivatásuk és lángoló hazaszeretetük magasztos érzése által hevítve, szerény anyagi viszonyaikhoz mérten mindenütt ott vannak, ahol hazánkért áldozni kell s azon vannak minden igyekezetükkel, hogy minden becsületes polgártársukkal egyetértve minél előbb felépíthessük romjaiból széttépett hazánkat! Még kedvezőbbé teszi a viszonyt a prot. tábori püspöki állásnak, amelynek szervezéséhez az illetékesek az előkészítő munkát már elvégezték, betöltése, ami egy régi óhajtásunkat váltja valóra éppen azon a téren, ahol eddig igen sok jogos panaszra volt méltó okunk. Természetes, hogy ez nem teszi feles4