Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1920, 1921

1921. szeptember - Püspöki jelentés

— 41 — szeknek azonnal le kellett tenni a fogadalmat vagy hüségesküt. Nagyon jól ismerem a „Dunáninneni kerület" cimen Balogh Elemér pozsonyi lelkész és Szilassy Béla losonczi nagybirtokos elnöklete alatt működő új egyházi alakulat irányadó embereinek, egyházainak s lelkészei jelentékeny részének hangulatát, törekvését, hiszen állandó érintkezésben vagyok velük; látom azt az önfeláldozó hatalmas tevékenységet, minden tiszteletreméltó buzgólkodást, melyet a magyar református hitélet tökéletesítése és megszilárdítása és bensőbbé tétele érdekében kifejtenek; tudom, hogy nekik is igazán boldog örömük lesz az a pillanat, amelyben testvéri szeretettel borulhatunk egymás kebelére: nem minden bizalom nélkül tekintek tehát e tekintetben a jövő elé. A fegyveres erőre támaszkodó hatalom kényszere elválasztott egymástól bennünket területileg, de nem ölheti ki szivünkből a testvéri szeretetnek, az egymás sorsában őszinte ragaszkodással osztozó összetartozóságnak előbbutóbb diadalmaskodó érzetét, azt a csüggedést nem ismerő szilárd elhatározást, hogy magyar református egyházunk igazai mellett mindvégig hűséggel kitartunk. „Si fractus illabatur orbis, inpavidum ferrent ruinae." Kérem a kerületi közgyűlést, hogy jegyzőkönyvében szíveskedjék kifejezést adni a barsi s komáromi egyházmegyei lelkészek, egyházak és hitsorsosok iránti testvéri szeretetének s azon reményének, hogy a jóságos mennyei Atyának kegyelme ránk virrasztja még a régebbi állapot helyreállásának örvendetes napját. A szerbek visszavonulása folytán egyetlenegy gyülekezet sem maradt idegen hatalom igája alatt. Felhasználva ez alkalmat, üdvözlő levelet küldtem Vargha Dezső darányi lelkész úrnak, aki, mint ezt a múlt őszi közgyűlésen kötelességszerűen bejelentettem, a szerb megszállott területen levő gyülekezeteink ügyeinek ideiglenes vezetésével bízatott meg, tudatva vele, hogy első segélyül 14000 egynéhányszáz koronát tartogatok számukra a kerületi pénztárban. Kérem a kerületi közgyűlést, kegyeskedjék pár meleg szóval szintén üdvözölni a kerületünk kötelékébe ismét visszajutott lelkészeket, egyházakat és hitsorsosokat. Afelett való őszinte örömünket, hogy a somogyi egyházmegye déli részét alkotó gyülekezetek ismét visszakerültek hozzánk, erősen megzavarta az afelett való mélységes fájdalom, hogy éppen most