Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1920, 1921

1920. szeptember - Püspöki jelentés

— 12 — bizonyos megbízatásokat is fogadott el a népbiztosoktól, illetőleg azok kreatúráitól. Különösen a lelkészek szakszervezetét hánytorgatták nagy előszeretettel, úgy hogy kényszerítve éreztem magamat arra, hogy az esperes uraktól ne csak a tanítóknak a kommunizmus alatti viselkedéséről kérjek jelentést, hanem a lelkész urakéról is. Nagy örömömre szolgál jelenthetni a közgyűlésnek, hogy lelkész társainknak a kommunizmus alatti magatartása minden tekintetben méltónak bizonyult magasztos hivatásuk érzetétől áthatott igazi lekipásztor voltukhoz: hűek voltak hazájukhoz, hitelveikhez, egyházukhoz, bátrak az Ur Jézus Krisztus szent nevéért vivott harcban, okosak a veszélyek elhárításában. Csak Somogyból ragadott egy lelkészt a félelem, vagy mint ő mondja a családjáért való aggódás pár napig olyan elhatározásra, amelynek megtorlásánál az egyházm. biróság kénytelen volt megfelelő büntetést szabni ki. Egy másik lelkésztársunk tisztázta magát az ellene emelt vád alól. A pápai egyházm. bírósága hivatalvesztésre ítélt egy lelkészt meggondolatlan eljárásáért. n) A lelkészi javadalom kiszolgáltatásának kérdése egypár gyülekezetben megzavarta a lelkész és hivek között, kivált a mai nehéz helyzetben annyira kívánatos békét." Különösen Belsősomogyban idézett elő pár helyen nagy háborúságot a díjlevél-ügy. Amint tudom, Belsősomogyból jön is valami előterjesztés a helyzet szanálása céljából, tehát foglalkozni fog a közgyűlés ezzel a kérdéssel kimerítőbben ... Itt csak annak a bejelentésére legyen szabad tehát szorítkoznom, hogy a f. hó 28-ára Budapestre összehívott zsinat alkalmával, amint ezt a f. hó 7—11-én Pesten létemkor megbeszéltük, szintén foglalkozunk Huszár Aladár belsősomogyi gondnok úrnak a zsinat múlt ülésszaka elé e tárgyban terjesztett indítványával. Nincs ugyan kilátás arra, hogy ez a kérdés most törvényhozásiig, tehát véglegesen elintézést nyer, mert hiszen a mai helyzetben, szerény véleményem szerint, érdemleges tárgyalásba a zsinat nem bocsátkozhatik, de azért, úgy hiszem, megbeszélésünk folytán olyan ányaghoz leszek szerencsés juthatni, hogy azt hálásan használhatom fel majd a Belsősomogyban f. évi október hó első felére tervezett egyházlátogatásomnál. o) Azok a riasztó hirek, amelyek a békekötéssel kapcsolatban országunk feldarabolásáról mind határozottabb alakban láttak nap-