Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1917
1917. október - Oldalszámok - 192
— 192 — inációban kifejezést nyert, enyhülést találjon szivünk, hogy abból vegyen bátorítást a lelkünk. De valljuk be egész őszintén, Istenfélő Keresztyének, hogy gondolatainkat nem ennek a mai napnak főtárgya uralja. Messze távol járnak azok vagy jeltelen tömegsírok körül, vagy a borzalmak hazájában, a véres harcmezőn. Emberi szempontból ez nagyon is érthető. Hiszen alig van közöttünk csak egyetlen egy is, akinek nem volna minden napja bánat, foglalatossága busulás. Azt gondolom azonban, Keresztyén Atyámfiai, hogy éppen ezek a mi napjaink, amelyek egy egész világot temettek gyászos romok alá, melyek végzetes rombolást visznek véghez az emberek lelki világában, az erkölcsi javakban tehát még nagyobb pusztítással járnak, mint az anyagi értékekben, kérdéseket tűznek napirendre, melyeket rég elintézettnek tekintett hit ós tudomány egyaránt, kiválóan alkalmasak arra, hogy foglalkozzunk azoknak az eseményeknek emlékével, melyek termékenyítő életlendületet vezetve be az emberiség fejlődésébe, neveltek nagy igazságok iránt fogékony, azokat megértő, azokért önfeláldozással munkás lelkeket, sokszorosan indokolt foglalkozni a reformáció kérdésével, mely Európának keresztyén népeit két nagy táborra osztotta, foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mi tulajdonkép a reformáció ? van-e még ma is hivatása ? hogy előmozdítja-e a megújulást a mi elménknek lelke szerint, mint az apostol kívánja ? Ha választ akarunk adni arra a kérdésre, hogy mi tulajdonkép a reformáció, mindenek előtt egy téves véleményt kell kiküszöbölnünk gondolkodásunk köréből. Az emberek gondolatvilágában nagyon mélyen vert gyökeret az a felfogás, hogy a keresztyénség nem egyéb, mint hittételeknek szépen kiépített rendszere. Nyilvánvaló pedig úgy-e bizony, hogy ez nagy tévedés. Mert ugyan mondjátok meg, hogy vájjon az, aki legelőször hirdette Isten evangéliumát, t. i. az Ur Jézus Krisztus, hittételekről beszélt-e ? Nem, Keresztyén Atyámfiai, hanem beszélt Isten országáról és ez országgal összefüggően az ember magasztos hivatá-