Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1913

1913. április - Oldalszámok - 26

— 26 — jó Istent, hogy tartsa meg még testi-lelki erejét sokáig teljes épségben, hogy ezt a nagyon fontos tisztet még sokáig betölthesse. Az egyházkerület hálájának szerény jeléül köszönetünk és jókivánatunk mellett fogadja Nagyságod ez ünnepélyes alkalommal emlékül ezen emléktárgyakat — ezüst tintatartókészlet és diszkötésü képes biblia—, amelyeket nem a belső értékük tesz becsessé, hanem az a soha el nem évülő bálája és tisztelete az egyházkerületnek, amely azokhoz mint külső jelekhez csatolva van, amelynek rövid kifejezést ezen egyszerű, de szivböl jövő szavakban adhatok : a jő Isten éltesse Nagyságodat sokáig jó erőben, egészségben, örömben és boldogságban! Czike Lajos a megható üdvözlő beszédre a következőkben válaszolt: Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Ur! Mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés ! Ne méltóztassanak csodálkozni és rnegitélni engemet, ha a jelen ünnepélyes pillanatban, midőn a főt. dunántuli ref. egyházkerület és ennek képviselelében főtiszt. Püspök Ur őméltósága által több, mint 50 éves lelkészi és 20 éves főiskolai gondnoki közszolgálataim oly nagymérvben és oly szép beszédben érdemesittettek, a nagy meghatottság miatt, amely szivemet elfogja, talán akadozik beszédem és keresem a szavakat, a hangokat, amelyekkel ezen megtisztelést és érdemesitést, illőleg méltatva, megköszönjem. Meghatottságom nagyon érthető és indokolt, mivel ezen megtisztelést és érdemesitést én senkitől soha nem vártam, nem kívántam, de ily nagymérvben talán meg sem is érdemeltem. Nem érdemeltem meg, mert bár a tapasztalat igazolása szerint 20 és illetve 50 év bármelyik közszolgálatban és nemcsak egyes ember, de bármelyik testület vagy intézet életében is nem kevés, söt nagyon elegendő idő arra, hogy az ember a terhes szolgálat súlya alatt, életerejét felemésztve, a már különben is előrehaladott életkorban összeroskadjon; avagy bármely testület és intézet a fejlödöttség magas színvonaláról alásülyedjen, vagy sülyedéséböl felemelkedjék; és ha a múltra visszatekintek, azt látom, hogy lelkésztársaim között a lelkészi hivatalnak terheit 50 éven tul nagyon, a még nagyobb fontosságú és nagy felelősséggel járó főisk. gondnoki hivatal terheit pedig 20 éven tul előttem még senki sem hordozta.