Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1913

1913. április - Oldalszámok - m01_2

- 2 impozáns építkezéssel. Valóban méltán kél szivünkben a hála érzete, mert nagy dolgokat cselekedett velünk az Ur! Örömteljes hálánkat csak fokozza az a körülmény, hogy jelen egyházkerületi közgyűlésünk keretében ünnepeljük nagytiszteletü és nagyságos Czike Lajos ref. esperes, főiskolai egyházi gondnok, kir. tanácsos urnák 50 éves lelkészi és 20 éves főiskolai gondnoki jubileumát, ki ezen hosszú pályája alatt sokoldalú fáradhatatlan munkásságával, egyházunk és közoktatási intézményeink ügyeinek szeretetteljes felkarolásával, lelkiismeretes pontosságával, példás rendszeretetével, minden szépért, jóért, nemesért való önzetlen lelkesedésével, fáradtságot, időt nem kimélő buzgóságával kiérdemelte mindnyájunknak tiszteletét, elismerését, szeretetét s különösen nagyban közremunkált úgyis, mint boldog emlékű László József nagy alapitónk végrendeletének végrehajtója, úgyis, mint a leányiskolának igaz szeretettel gondozó felügyelője, hogy ez az intézet elhelyezésében, szervezetében, munkájának eredményében megfeleljen nemcsak a mi igényeinknek, hanem a nevelés és oktatás legmesszebbmenő követelményeinek is. I- Ha van okunk örvendeni anyaszentegyházunk Halálozások századokra szóló közintézményei felvirágzásán, egyházunk és iskoláink egyes vezezőinek Isten segítségével folytatott áldásos buzgó munkálkodásán és annak áldásos eredményein, viszont a legközelebbi félév alatt jónak látta az örök bölcsesség, hogy bennünket gyásszal és fájdalommal is meglátogasson annak folytán, hogy elvette tőlünk a halál által egyházi közügyeink több buzgó, áldozatkész munkását. 1. Első sorban is meg kell emlékeznem arról a nagy veszteségről, mely különösen a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerületet, de vele együtt az egész magyarhoni protestáns egyházat érte id. Laszkáry Gyula urnák, a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület világi felügyelőjének, a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tagjának, a báró Baldácsy-féle protestáns alapitvány igazgató elnökének 1912. évi deczember hó 20-án munkás életének 74-ik esztendejében történt gyászos elhunytával. A boldogult azokat a fontos tisztségeket, amelyekre őt a közbizalom emelte, buzgósággal, hithűséggel, fenkölt gondolkodással, áldozatkészséggel