Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1911

1911. október - Oldalszámok - 2_316

— 316 — Szükség van mindenekelőtt az egyéni és családi példaadásra. Ha mi és a miéink megmutatjuk a világnak, hogy a földi javakban való minden szegénység daczára is boldogok lehetünk Istenben, ha megbizonyítjuk, hogy mély tudomány és igaz kegyesség megférnek egymással, hogy az elmúló világ felett milyen magasan állunk, mint Isten gyermekei, hogy már e földön örök életet élünk, akkor embertársainkra nézve az üdv tápláló vize leszünk, előbb csak közvetlen környezetünkben fakasztván zöld leveleket és nemes gyümöcsöket, majd ezek által másoknak is segítségökre leszünk, hogy lassanként az egész föld megszentelődik és a bűnök titkos és nyilvános tanyái, melyeken az Isten haragja nyugodott, áldásának helyeivé változnak át. Isten hatalma és jósága igy munkálkodik a Szentlélek által, akit kiáraszt az emberekre. De ezt csak ott teheti, ahol talál embereket, kiken lelke megnyugodhatik, kik e lélekről életükben, cselekedeteikben, mint üdvözítő, megszentelő erőről bizonyságot tesznek. Minél több ilyent talál, annál többet ragad magával. Azért kell a hivők gyülekezetének olyannak lenni, mint a folyton dagadó, áradó folyam. II. A próféta lemegy a folyóhoz és a viz, mely előbb bokáig, majd térdig, aztán derékig ért, szemmel láthatólag emelkedik, mig egyszer nem lehet tovább lábolni, úszni lehet csak benne. Mig hullám hullámra tódul, villámgyorsan emelkedik a viz és elsodró folyammá növekszik. Óh mennyi gonosz, szennyes áradat fenyegeti pusztulással az emberek, népek életét nyilván és titkon. Nem kell-e ezekkel szemben minden keresztyénnek összefogni. Nem kell-e a keresztény élet mindent elárasztó folyamával megöntözni a földet? Sőt e munkában mindenkire szükség van, férfira és nőre, öregre és fiatalra, gazdagra és szegényre. Mert valamint a vizáradás minden cseppje hozzájárul a talaj megtermékenyítéséhez, a mi életünk minden nyilvánulása is — érzés, gondolat, szó és tett kell, hogy odahassanak, hogy azok nyomán dúsabb, jobb, szebb, tökéletesebb élet, keresztyén élet sarjadjon, viruljon. Meg kell mentenünk anyaszentegyházunk, templomaink jó hirét az istenitisztelet szorgalmas gyakorlásával, intézményeink fenntartá-