Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_41

— 41 — egyházi hatóságainkra bízatott volna, amely törekvésünk azonban mindig azzal üttetett el, hogy ez nem történhetik meg a nemzetiségi egyházak miatt, amelyekkel — szerintem egészen indokolatlanul — mindig egy kalapba vettettünk, mig a róm. kath. egyház, bár autonomiája eddig nincs is, teljesen önállóan, számadáskötelezettség nélkül kezeli azon állami javakat, amelyek kulturális és egyházi czélok előmozdítására kezére adattak. Látom, érzem, fötiszteletü egyházkerületi közgyűlés, hogy olyan fontos történelmi időket élünk, hogy gyorsan bekövetkezhetik egyházunknak az államhoz és a többi felekezetekhez való viszonyában a hosszú évtizedekre szóló rendezés pillanata, amikor tárgyalás alá kerül az 1848: XX. törvényczikkben részünkre biztosított jogok egész komplexumának érvényesítése, amiben a lelkészi javadalom rendezése is benne foglaltatik. Talán a magyar nemzet nagylelkűsége, az államkormány jóakarata, egyházunk vezetőinek bölcsesége és egyetértése meg fogja találni arra a módot, hogy ez a nagy rendezés egyházunk érdekeinek és önkormányzatunknak sérelme nélkül történjék, amire a magyar nemzet ügyéért századokon keresztül annyit küzdött és szenvedett egyházunk magát bizonynyal méltóvá tette. Igyekezzünk mindnyájan méltók lenni a reánk váró nagy feladathoz, hogy anyaszentegyházunk a reá kényszeritett küzdelemben megállja helyét. ö. A missiói pontokon mind erőteljesebben nyilat- MÍSSÍÓÍ kőzik meg egyházunk öntudata, bár némely helyen gyenge %yok. az anyagi erő arra nézve, hogy a gondozó lelkész vagy tanitó valami jelentékenyebb eredményt tudjon felmutatni. Azt azonban elmondhatjuk, hogy mindenik missiőpontunk egyik védővára a ref. egyháznak, vele együtt a magyar fajnak is. Áll ez különösen a Horvát-Szlavon területen levő református egyházak és iskolákra nézve, amelyek az előbbi sok tekintetben visszaszorított és üldözött helyzetből a jelenlegi horvát kormány engedélyével kivergödve, ismét éreztetik a szétszórt csoportokban levő magyarságnál öntudatra ébresztő és életre keltő hatásukat. A missiói bizottság előadója, nt. Peti Lörincz egyházkerületi tanácsbiró ur mindent megtesz arra nézve, hogy az egész missiói ügy a konvent intencziójának megfelelöleg szerveztessék és kezeltessék. Ő volt szives a Horvát-Szlavon területen levő missiói egyházakban az