Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_34

— 34 — vagy legalább is szép és tetszetős javaslatok felett, amelyek az egyházkerület vagyoni támogatásának feltétele mellett elvileg elfogadva, a segélyezés mérve és módozatai megállapítása czéljából már bizottsághoz utasíttattak, vagy amelyek ujabban merülvén fel, most jönnek először tárgyalás alá. Ezek közül a fontosabbak a következők : a) A főt. egyházkerületi közgyűlés kimondotta a mult évi őszi közgyűlési jegyzőkönyv 16. ad II. h) pontja alatti határozatával, hogy a lelkészeknek a lelkészi nyugdíjintézetbe törzsfizetésük után befizetendő 23% egyszersmindenkori járulékainak visszamenő leg utánfizetendö 4%-os kamatait valamely egyházkerületi alapból fogja helyettük fedezni és egy bizottságot küldött ki ezen ügyben véleményes jelentés készítésére. Mivel azon alapnak, amelyre a javaslattevő első sorban akkor gondolt, t. i. az egyházkerületi lelkész özvegy-árva gyámoldai alapnak a saját jövedelmeire még hosszú ideig annyira szüksége van, hogy azt inkább emelni kellene, minthogy abból elvegyünk és mivel a tüzkár-alap a főiskolai pénztárnak adandó előlegek által most nagyon igénybe van véve, részemről nem tudok, talán a bizottság sem tud az ezen összeg fedezésére megfelelőbb és alkalmasabb módot találni, mint hogy a közigazgatási szükség fedezésére már kiutalt és ezután kiutalandó államsegély: évi 27000 kor. utaltassék be az egyházkerületi pénztárba a jelenlegi közigazgatási költségek fedezésére, az ott ennek folytán felszabaduló hasonló összegből pedig fedeztessenek a lelkészeknek törzsbetéteik után rendes lelkészi éveikre visszamenőleg fizetendő 4%-os kamatai. Amig ezen összeg fedezve nem lesz, addig a 27000 K más czélra való felhasználása iránt nern intézkedik az egyházkerület. Mivel pedig ezen 4%-os kamat összesen körülbelül 54000 K-t tesz ki, előre láthatólag két év alatt, vagyis 1910. január elsejétől fog a közigazgatási segély felszabadulni. Olvastam a hírlapokból más tervezetekről is, például: hogy ezen nyugdíj intézeti teher fedeztetnék azon 400.000 kor. tőkésítéséből, amelyet a lelkészi nyugdíjintézet az államsegélyből közvetlenül kap. Ugy de az alapszabályok és az alapul vett számitások szerint a nyugdíjintézetnek a 400.000 koronára is, meg a visszamenőleg számított kamatokra is szüksége van, tehát az előbbi vagy annak kamatja az utóbbit a mérlegben nem pótolhatja. Sőt ha talán az intézet mérlege rövid időn javulna, akkor