Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_29

— 29 vált, hogy tanáraink ezen személyi pótlékot törzsfizetésükei és korpótlékukkal együtt kaphassák meg a főiskolai pénztártól. 3. Egyházkerületi nőnöveldénkben a lefolyt 1907—8. tanévben az I.—IV. polgári leányiskolái osztályban és a tanitónöképezdei II. —IV. osztályban végezték a nyilvános növendékek tanulmányaikat. A polgári leányiskola négy osztályában 121, a tanitónöképzö két osztályában 72 növendék végezte be a tanévet, akik közül 95 volt a benlakó. A polgári iskolában 83, a képezdében 42 volt a református vallású növendékek száma. Az intézetben a tanítással 21 tanerő foglalkozott, akik közül 10 rendes és 1 óraadó tanár a kötelezett tantárgyakat, 4 bejáró tanár a hittant, 1 rendes és 3 bejáró tanitó a zenét, 2 bejáró tanitónö a franczia és német nyelveket gyakorlatilag tanította. Az oktatás eredménye, nemcsak az én véleményem szerint, aki nt. Czike Lajos főiskolai gondnok úrral az intézetet többször meglátogattam, hanem a kiküldött miniszteri biztos ur és a kir. tanfelügyelő ur jelentése szerint is a követelményeknek a legnagyobb mértékben megfelelt, ugy hogy ezen nevelő-intézetünk a nagy költséggel fenntartott állami intézetekkel is kiállja a versenyt, amiért ugy a tanári kart — abban elsősorban dr. Horváth József igazgató urat — megilleti az elismerés, mint a növendékeket dicséret. A polgári iskola és a képezde osztály vizsgálatain nt. Czike Lajos főiskolai gondnok ur elnökölt, a tanitónöképesitési vizsgálatokon pedig magam vittem az elnöki tisztet. A vizsgák eredménye mindkét intézetben kiválónak mondható, amennyiben a polgári iskola 121 növendéke közül 1, a tanítónőképző 72 növendéke közül is 1 kapott elégtelen osztályzatot, a tanitónöképesitő vizsgálatot pedig az összes jelentkezők sikerrel, a nagy többség legalább jó eredménynyel tették le. Ezen intézetünk kétségkívül megérdemli azt az áldozatot, amit egyházkerületünk szűkös anyagi viszonyai között is érdekében meghoz, söt amint pénzügyi helyzetünk javulása engedi, a jelenleginél többet is, mert megmutatja, hogy kevés anyagi erővel is lehet a mai sokaktól anyagiasnak mondott korban is a közszükségnek és követelményeknek megfelelő nevelő-intézetet fenntartani, ha sikerül az intézet vezetésére hivatott és alkalmas erőket megnyerni, ami, hogy nem mindig a fizetések nagyságától függ, azt alapos