Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_30

— 30 tapasztalataim után teljes meggyőződéssel állithatom. Semmi sem igazolja jobban, hogy intézetünk nagy közszükéget pótol és hogy feladatának megfelel, mint az a körülmény, hogy a most megnyilt tanévre is feles számmal jelentkeztek növendékek, akiket már felvenni nem lehetett, pedig Pápa városában még két más polgári leányiskola és még egy tanitónöképezde van, ahol a tandij is sokkal kevesebb, mint a mi intézetünkben. Meg vagyok róla győződve, hogy a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormány is méltányolni fogja azon fontos szolgálatokat, amelyeket intézetünk a hazai nőnevelésnek tesz és nemcsak a tanerők fizetésének kiegészítésére nyújt segélyt, amit köszönettel fogadunk ugyan, bár a mi intézetünknél ez nem elsőrendű szükséglet, hanem megfelelő módon támogatást fog nyújtani arra nézve, hogy ezen intézetünket a törvény által megkívánt keretben teljesen kifejleszthessük és berendezhessük. Az egyházkerületi elnökség ez irányban megtette már a felterjesztést, ami ha eddig nem járt is kellő eredménynyel, biztat a remény, hogy a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur jóakaratából a további felvilágosítások megadása mellett rég óhajtott czélunkat, leánynöveldénk teljes kiépítését rövid időn el fogjuk érni. Leánynevelő-intézetünk növendékei az önképzés terén is szép munkásságot fejtettek ki a Lorántffy Zsuzsánna egyesületben, azonkívül kézimunka-kiállításuk is általános figyelemben és elismerésben részesült. Megkezdették azonkívül növendékeink azon általam a mult évben megpendített eszmének megvalósítását, hogy kézimunkáik egy részét pénzért értékesítsék s ezzel leszokjanak azon előítéletről, amely fájdalom, a mi magyar társadalmunkat uralja, hogy müveit nőnek munkával, különösen kézimunkával pénzt szerezni nem illő dolog. Kétségtelen, hogy e téren nehéz a kezdet, nemcsak az előítélet miatt, hanem azért is, mivel az ilyen munka aránylag jövedelmezővé s úgyszólván szórakozássá akkor válik, ha abban az illető nagy gyakorlatot szerez, ehhez pedig idö kell. De ha az első évben csekély volt az eredmény, mégis biztató arra nézve, hogy a folytatás kielégítőbb leend, csak nem szabad a jónak felismert törekvéssel felhagyni. 4. A theol. akadémián 52 volt a beiratkozott hallgatók száma,