Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1906

1906. április - Oldalszámok - 20

— 20 — alanyai nem is lehetnek; az a nézetünk, hogy a mi egyes egyházi hatóságainktól a felettük intézkedési jogkörrel biró felekezeti hatóságok követelhetnek bejelentéseket, — az államkormány pedig a felekezeti főhatóságok utján követelheti be ezeket, amint ez az eddigi gyakorlat szerint is történni szokott. A 29. §. helyett tehát elegendőnek tartanánk annak törvénybe igtatását, hogy az autonom egyházi hatóságok kezelése alatt álló már meglévő, ugy az ezután létesítendő összes alapítványok az állami felügyeleti jog gyakorlása szempontjából a felekezeti főhatóságok által bejelentendök az államkormánynak. A tervezet 31. §-ában foglalt rendelkezést sem tartjuk czélravezetőnek, mert az az intézkedés, hogy azokat az alapítványokat, amelyek a czél szempontjából már elfogadtattak ugyan, de vagyonuk az arra illetékes jogi személy kezelésébe még át nem vétetett, az illető miniszter képviseli, czélszerütlen. (Ez intézkedés czélszerütlensége oly szembeszökő, hogy alig szükséges bővebben indokolni, kétségtelen ugyanis, hogy a miniszter ezt a képviseleti jogot kifejlődött joggyakorlat szerint csakis a Kincstári jogügyek igazgatósága által gyakorolja; ha már most figyelembe veszszük, hogy az egész ország területén elterülő egyházaknak sokszor csekély vagyoni értéket képviselő alapítványi ügyei a czentrumból mily nehézkesen, mily hosszú idő alatt és milyen nagy költséggel láthatók el, már magából e jelenségből nyilvánvaló, hogy főleg a kisebb alapítványok ilynemű képviselete tetemesebb költségbe kerülne magánál az alapítványnál is.) Sokkal czélszerübben bizható e jog gyakorlása a kezelésre jogosult hatóságra. A tervezet 33. §-a az alapítvány czéljának megváltoztatásáról intézkedvén: az egyházi feladatokat szolgáló alapítványok czéljának megváltoztatását az illető egyházi főhatóságokra bizza, akiknek határozata azonban a miniszter jóváhagyását igényelné. Ez az intézkedés is, habár a tervezetben bizonyos korlátokhoz van kötve, (a 7. §. a) pontjának esetéhez), mégis sérelmes a mi egyházunkra, mert mig egyrészről egyházi hatóságainkat az állami felügyeleti jog épségben hagyása mellett korlátlanul megilleti az a jog, hogy az alapítványt annak czélja szempontjából el- vagy el ne fogadhassa, — az alapítványi czél megváltoztatása, vagy a változott