Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1906

1906. április - Oldalszámok - 21

— 21 — viszonyok és körülményekhez képest leendő átalakítása is oly jogosítvány, mely az intézkedési jogkörrel bíró hatóságnak, a jelen esetben az egyházi hatóságnak hatáskörébe tartozik, a kormányhatalomnak csakis a felügyeleti és ellenőrzési jog hagyható fenn, — e jog hatékony gyakorlása czéljából pedig elégséges volna törvénybe igtatni azt, hogy az alapítványok czéljának indokolt esetekben való megváltoztatása az államkorrnánynak mindenkor bejelentendő. A tervezet 84. §-a az alapítványi vagyon hozadékának rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó intézkedési jogkör megváltoztatásáról rendelkezvén, az egyházi alapítványokra vonatkozólag azt a sérelmes intézkedést tartalmazza, hogy a 7. §. e) pontjának esetében, vagyis a 20.000 koronát meghaladó alapítványok kérdésében a miniszter jóváhagyása kikérendő. A miniszteri jóváhagyási jognak ily irányú törvénybe igtatása is ellenkezik egyházi hatóságaink autonomikus jogkörével, mert a több századon át kifejlődött joggyakorlat szerint egyházi hatóságaink önkormányzati hatáskörében hozott intézkedései miniszteri jóváhagyástól soha függővé téve nem voltak. Jogrendészeti szempontból semmi kifogásunk sem lehet az ellen, ha törvénybe igtattatnék, hogy az ilynemű egyházhatósági intézkedések is, a föfelügyeleti jog gyakorlása szempontjából a miniszternek bejelentendök. Ugy a 33., mint a 34. §§-ok eseteiben, a történt változtatások feletti intézkedésekkel szemben a föfelügyeleti jog szempontjából, ha a miniszter ellenkező álláspontot foglalna el és ehhez az állásponthoz az egyházi főhatóság ismételt felterjesztésével szemben is ragaszkodnék; vagyis ha a czélváltoztatás felett az egyházi intézkedő hatóság és az állami felügyeleti jogot gyakorló hatóság között vitás közigazgatási jogkérdés merülne fel: ebben az esetben teljes tarthatatlannak látjuk a 34. §. végbekezdésében foglalt azt az intézkedést, hogy ily esetben az egyházi főhatóság a miniszter álláspontjához alkalmazkodni köteles. Egy vitás közigazgatási jogviszony ilyen módon jogszerűen megoldható nem lehet. Érezte ezt a törvényjavaslat szerkesztője is, amikor a javaslat ide vonatkozó indokolásában megfontolandónak jelzi azt, hogy a törvénytervezet alapján felmerülő egyéb vitás esetekben s ezek között