Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1905
1905. szeptember - Oldalszámok - m01_10
- 10 — az egyházi teherviselők közé, ami nyilván helytelen és képtelenségre vezető értelmezése az egyezség intézkedésének, mert az ilyen eddigi gyakorlat csak azt jelenti, hogy eddig nem voltak csatlakozottak. Reményleni lehet, hogy a szeretet, a méltányosságérzet, az idő és a gyakorlat mindinkább legyőzi a nehézségeket, amelyeket a felmerült esetekben eddig is sikerült eloszlatni. Különben is a zsinat fenntartotta azon jogot, hogy amennyiben az idö és gyakorlat hiányokat mutatna fel, mindkét fél tehet indítványt az egyezség intézkedéseinek módosítására. Az eddigi felszólalásokból már is kivehető, hogy óhajtandőnak tűnik fel, hogy egyesült egyházakban, ha akár a népesség szaporodása, akár a hitoktatás által okozott sok munka miatt második lelkész vagy segédlelkész alkalmazása válik szükségessé, az a másik felekezetből alkalmaztassák. A kérdés még nem érett meg arra, hogy tárgyalás alá vétessék, mégis alkalmas arra, hogy az intézők megfontolás tárgyává tegyék, iskolai Egyházkerületünk iskolai és közoktatási ügyeit minügyek. d e n fokozaton figyelemmel kisértem s azoknak állapotáról részint a hozzám beérkezett jelentések, részint személyes tapasztalataira alapján a következőket terjesztem a ft. egyházkerületi közgyűlés elé: Ámbár gyülekezeteink sok áldozatot hoznak elemi oktatásunk fejlesztése érdekében s idegenkednek attól, hogy iskoláikat akár a községnek, akár az államnak átengedjék, hogy ezáltal terheik könynyebbüljenek: mégis igen sok helyen csak nehezen tudnak az 1868 : XXXVI1L t.-cz. és egyéb ide vonatkozó törvényeink követelményeinek megfelelni s mert az állam és a többi hitfelekezetek gyorsabb lépésben haladnak e téren, mint mi: jelenségei mutatkoznak annak, hogy mi lassanként hátramaradunk. A kir. tanfelügyelöségektöl, a magas minisztériumtól igen sok leirat érkezik hozzám, amelyekből az tűnik ki, hogy mig a közelmúltban is még vezető szerepet vittünk az elemi oktatás terén, ma már mások által megelöztetünk. Nern lehet egészen elfogadni mentségül azt, amint egyik egyházmegyénk teszi, hogy az iskolai oktatásunk ellen hangoztatott kifogások a túlszigoru birálat vagy épen az elfogultság következményei. A kifogások ugyanis vonatkoznak: az iskolai épületek és tanitólakások meg nem felelőségére, az iskolák felszereletlenségére, szorgalom-időszak be nem tartására, sok helyen nem okleveles tanitók alkalmazására, az oktatás csekély sikerére, stb. Ezen kifogások nagy részét az egyházmegyei tanügyi bizottsági jelentések is
