Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. április - Oldalszámok - m01_3

Egyházkerületünk vesztesége érzetének, fájdalmának és gyászának kifejezéseid az egyházkerület nevében gyászjelentést bocsátottam ki és küldöttem az összes gyülekezetekhez és a testvér egyházi hatóságokhoz Körmendy Sándor egyházkerületi főjegyző haláláról. Az egyházkerület képviseletében világi főjegyző úrral s a főiskolai tanári kar képviselőivel megjelentem a temetésen, a gyászoló családnál kifejeztem egyházkerületünk és főiskolánk részvétét és az elhunyt áldott emlékű halott koporsójára az egyházkerület és főiskola nevében koszorút helyeztem s a gyászszertartásban közreműködésemmel részt vettem. Kérem a fötiszteletü egyházkerületi közgyűlést, hogy elköltözött, de örökre felejthetetlen egyházi főjegyzőjének emlékét és nagy érdemeit örökitse meg jegyzökönyvében, tanulságos és a jövő nemzedéket is nagy tettekre buzditó életrajzát vegye fel a jelen ülés jegyzökönyvébe, a boldogultnak mélyen sújtott családjához pedig jelen közgyűlésünkből intézzen saját veszteségünk fájó érzetét is tolmácsoló részvétiratot. A második nagy veszteség Boné Géza urnák, a mezőföldi ev. ref. egyházmegye 20 éven -át volt gondnokának, egyházkerületünk konventi képviselőjének és a legutóbbi időben egyházkerületünk helyettes fögondnokának 1902. évi november 8-án hirtelenül és váratlanul történt elhunyta által érte egyházkerületünket. Még mindnyájan emlékszünk azon lelkes beszédre, amelylyel legközelebbi, Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésünket megnyitotta, arra a lelkiismeretes buzgóságra, amelyet az ügyek vezetésében ugy egyházmegyéjében, mint az egyházkerületen tanúsított és ime nem láthatjuk többé az ö nemes arczát, nem hallhatjuk az ö bölcs és higgadt szavait, elhívta öt az Ur magához az egyházi és polgári élet munkateréről, 62 éves korában, akkor, amidőn még az ö lelkiismeretes, igazságszeretö, buzgó, önzetlen munkálkodásához ugy az egyház, mint a társadalom annyi szép és jogosult reményeket fűzött. Áldott lesz az ö emlékezete ugy egyházmegyéjében, mint dunántuli ev. ref. egyházkerületünkben, mert az igazaknak emlékezete áldott. Ö pedig igaz hive volt a mi ev. ref. egyházunknak, igyekezett annak ügyeit kora ifjúságától fogva iliven szolgálni, igyekezett annak tekintélyét minden körben, ahol előkelő állásánál és összeköttetéseinél fogva megfordult, emelni.