Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. április - Oldalszámok - 109

- 109 — magyar közvéleményt minden kérdés, s e miatt gyakran későn keletkező bánatok és gyorsan terjedő szenvedélyek szokták megzavarni tanácskozásainkat. Már pedig a zsinati előkészület és munkálat olyan életbevágók egész egyházunk életére nézve, jelenére és jövendőjére, hogy erőltetni valamit nem lehet. Ennek következtében mindenben kellő alapossággal és elfogulatlansággal kell szint vallani. Nem szeretném, ha szavamnak azt az értelmet tulajdonítanák, hogy a legkisebb hátra- vagy visszaesést akarnám kihívni. Ellenkezőleg! Szeretném, hogy ez a kerület adjon példát a többi kerületnek is. De azért kétségtelen, hogy egyházunk históriai alapon fejlődve, ezt hiven meg kell, hogy tartsuk, s ennek következtében nem tabula rasat, hanem minden kérdésben inkább a történelmi előzményeket kell tekintetbe venni s a további fejleményeket irányítani, mint azokat megfordítani, vagy erőszakos egyformasággal szabályozni. -— Ezt értem különösen két kérdésre vonatkozólag. Az egyik az egyházszervezet, a másik az adózás kérdése. Meggyőződésem, hogy lehetőleg kerülni kell az erőszakos rendszabályokat, s iparkodni a rendezést ugy előmozdítani, hogy a régi alapokat javítsuk, fejleszszük, lehetőleg tekintetbe véve a történelem eseményeit is. Ezt szem előtt kell tartani. Annyi sok tapasztalat van a közgyűlés tagjai között, hogy ez sikerülni fog. Épen igy van a másik nehéz feladattal, az 1848. évi XX. törvényczikkben foglalt igények végrehajtásával is. Rendkívül szétágazó, rendkívül sok szenvedélylyel s egyúttal elhamarkodottsággal felvetett kérdéssel állunk szemben, melyekkel szemben nyugalmunknak s türelmünknek kell lenni. Türelmünknek, mert mint nincs köztünk egy se, aki a törvényben lefektetett jogos igényeket feláldozni akarná, amint nincs egy se, aki autonómiánknak bármely igények és követelmények fejében való megcsonkítását engedné, ugy, hiszem, egyházunk és hazánk iránt tartozó kötelességünk azt az arany középutat megkeresni, mely minden igényt kielégíthet. De ehhez türelem és bizalom kell megbizottaink eljárása iránt is. Aminthogy még a zsinatot sem szeretném siettetni a kellő és alapos előkészület rovására. Hiszem, hogy ezen a téren kezdenek tisztázódni az eszmék, fejlődik az egymás iránt való bizalom és a törekvések nemessége. Az LS48. évi XX. törvényczikk ügyének mai stádiumában pedig, amikor annak egyrésze a két protestáns felekezet közös bizottsága