Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. április - Oldalszámok - 108

FÜGGELÉK. Hegedűs Sándor főgondnok ur gyülést-megnyitó beszéde. Fötiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Engedjék meg, hogy munkánk kezdetén pár szóval üdvözöljem a gyűlés megjelent tagjait. Nagy és nehéz feladatok előtt állunk. Annyival nagyobbak és nehezebbek, mert nehéz helyzetben vagyunk. Nem lehet tagadnunk, miután őszintén és határozottan kivánok nyilatkozni — hogy ennek a helyzetnek és feladatnak nyomása alatt észrevehetöleg nyomottak a kedélyek és a közvélemény. Bizonyos zavar és nyugtalanság van a kedélyekben s részben még az elmékben is. Ennek következtében első, amire törekednünk kell, amit én is kérek, az, hogy minden iparkodásunkkal szerezzük vissza önérzetünket, öntudatunkat és nyugalmunkat, s ne engedjük ezeket zavartatni külső és belső körülmények által. Azok a feladatok, amelyek a fötiszteletü püspök ur jelentésében s a tárgysorozatban előfordulnak, oly sok águak, hogy azokra rövid beszédemben ki nem terjeszkedhetem. De lehetetlen, hogy meg ne érintsem azt a két kérdést, mely ma a kedélyeket dominálja. Az egyik ezek közül a zsinatra való előkészület. Én szorgalommal s figyelemmel kisértem eleitől fogva az erre irányuló előkészületeket s véleménynyilvánulásokat, és mégis kénytelen vagyok bevallani, hogy a zsinatra ez idö szerint készületlenek vagyunk. Nekem kötelességem lelkiismeretem szerint azzal az őszinteséggel nyilatkozni, amelyet feladatomból és állásomból meritek. Felhivom a közgyűlés figyelmét arra, hogy ha megfontolunk mindent, ami eddig felmerült, lehetetlen arra az eredményre nem jutnunk, hogy a kritika a munkálatokkal szemben tulajdonképen csak most kezd megnyilatkozni. Ez általános magyar természet: lassan hatja át a