Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1898

1898. március - Oldalszámok - m01_13

— 13 tartandó egyetemes evang. reformált Conventnek is tudomására hozzuk. Kétségtelen, hogy a beterjesztett törvényjavaslat nem orvosolja ev. ref. egyházunk mindazon sebeit, a melyeknek orvoslását az állam segélyétől legtöbben oly sóvárogva várták; azoknak reményeit pedig épen nem elégiti ki, a kik arra számitöttak, hogy a sokáig késett javaslat az 1848. évi XX-ik t.-czikknek megvalósítását foglalja majd magában. A törvényjavaslat nem is hivatkozik az 1848 XX-ik törvényezikkre, hanem azon a bajon kivan segíteni, a melyet legégetőbbnek tartott a hazai protestáns egyház és a melynek orvoslását hivatalos hatóságai, lelkész értekezletei, küldöttségei, feliratai utján az ország kormányánál legjobban sürgette. A törvényjavaslatra és annak értékére nézve nagyon különbözők és eltérők a vélemények, annyira, hogy a f. é. február 16-án Budapesten tartott protestáns vegyes bizottsági ülésben egészen ellentétes álláspontot foglaltak el az ev. ref. egyház küldöttei, mint az ágost hitv. evang egyház megbízottai; mert mig amazok a javaslat benyújtásáért, bár az nem terjed ki egyházi életünk mindazon feladatainak támogatására, a melyeknek előmozdítását az államtól vártuk, mégis örömmel üdvözölték a kormányt: addig ágost. hitv. evang. testvéreink a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak és törvényerőre emelkedését akadályozandónak jelentették ki. A javaslat ellen egyik fő kifogás az, hogy nem szólván sem a szakaszokban, sem az indokolásban arról, hogy az állam a protestáns egyház egyéb szükségleteiről hogyan, mily mérvben és mikor kiván gondoskodni, azon gyanút kelti, hogy az ezen javaslatban a lekészi fizetések kiegészítésére nyújtóit segély egyúttal végkielégítés akar lenni a protestáns egyházak részére. Ezen aggodalom meg lett volna előzhető, ha a benyújtó miniszter ur legalább az indokolásban felem! tte volna, hogy addig is, mig az állam pénzügyi viszonyai megengedik, hogy az egyházak egyéb sürgős szükségeik fedezésére segélyt nyújthasson, a lelkészek nehéz anyagi helyzetén kivánt az állam egyelőre segíteni. Ez azonban utólag a tárgyalásnál jóvátehelő; hiszem is, hogy jóvá tétetik. Mert valamint az 1883. évi XXX. t.-c. 47. §-ában törvényileg a felekezeti középiskoláknak biztosított középiskolai segély nem akadályozta meg az 1893. évi XXVI. t.-c. által a tanitói fizetések kiegészítésének biztosítását,