Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1897

1897. március - Oldalszámok - 65

— 65 2. Tárgyaltatott Salamon Károly sz.-fehérvari ev. ref. tanitó ügye, a melyben, — megjegyzésével annak, hogy Molnár Béla az ügy tárgyalásában részt nem vett, — Mórocza Kálmán előadó által külön határozatba foglalt s a bíróság által egyhangúlag elfogadott és nyomban kihirdetett következő Ítélet hozatott: A mezőföldi ev. ref. egyházmegyei biróság mint elsőfokú bíróságnak ítélete azon részeiben, melyekkel Salamon Károly vádlottat a vád alól fölmentette, s Gyenes József panaszost a mezőföldi ev. ref. egyházmegye közpénztára javára 14 frt vizsgálati és 12 frt 70 kr bírósági költségben elmarasztalta, helybenhagyatik, ellenben ama részében, a melyben panaszost a vádlott javára L1 frt 75 kr költségben elmarasztalta, megváltoztattatik és vádlott ezen költség iránti igényével elutasittatik. Indokok: Felmentendő volt vádlott a vád alul azért, mert ezen vádak az első bíróságnak e helyen is helyesnek elfogadott indokolása szerint egytől egyig alaptalanoknak bizonyultak, panaszosnak a fölebbezésben előadott azon panasza pedig, hogy a tényállás megállapítása hiányos, mert a sz.-fehérvári egyház lelkésze és főgondnoka, ugy Schneider Henrik Kiss Ferencz tanuk ki nem hallgattattak, Simon József tanú pedig esküre nem bocsáttatott, részben valótlan, részben pedig sulylyal nem bir, a mennyiben a lelkész és főgondnok a vizsgáló küldöttség által tényleg kihallgatva voltak, Simon Józsefnek, a ki saját előadása s az eljárás egyéb adatai szerint is a vádlottal ellenséges viszonyban áll, megesketése helyesen mellőztetett, Kiss Ferencz iskolaszolga tanukép kihallgatásának mellőzése már az elsőfokú Ítéletben kellőképen meg van indokolva, Schneider Henriknek ki nem hallgatása miatt pedig panaszló jogosan nem panaszkodhatik egyrészt azért, mert ennek kihallgatás végetti előállításáról az egyh. törvények 369. §-a szerint magának a panaszosnak kellett volna gondoskodni, a mit elmulasztott, másrészről azért, mert azon ténynek, a mely ezen tanúval volna bizonyítandó, hogy t. i, vádlott ezen tanú gyermekével szemben testi fenyítéket alkalmazott, valóságát a vádlott maga is beismerte, az, hogy a testi fenyíték Schneider Henrikné kértére és beleegyezésével történt, megczáfolva nincs, mert végre a testi fenyíték alkalmazása miatt csak maga Schneider Henrik volna jogosult panaszt 6